Egy új teszttel kiküszöbölhetők az immunterápia életveszélyes mellékhatásai
Japán orvoskutatók felfedezték, miként lehet előre jelezni a rák immunterápiájának egy potenciálisan életveszélyes mellékhatását. A Kyushu Egyetem kutatói a kezelés előtt gyűjtött agy-gerincvelői folyadék elemzésével azonosították azokat a specifikus fehérjéket, amelyek egy káros immunválaszhoz kapcsolódnak, amely a terápia után a központi idegrendszert érintheti. A Leukemia
március 11-i számában közzétett eredmények biztonságosabbá tehetik az immunterápiás rákkezelést, mivel segíthetnek az orvosoknak a magas kockázatú betegek előzetes azonosításában, ami lehetővé teszi a korai kezelést vagy akár az állapot megelőzését.
Az elmúlt évtizedben a rák immunterápiája – amikor a beteg immunrendszerét használják a rák elleni küzdelemre – ígéretes kezelési stratégiává vált. Az immunterápia egyik formája, az úgynevezett CAR-T-sejt terápia géntechnológiával programozza át a beteg immunsejtjeit – a T-sejteket[1] -, hogy célba vegyék és elpusztítsák a rákos sejteket. Sikeresnek bizonyult a vérrák kezelésében, de komoly kockázatokkal jár, beleértve az immunhatású sejtekhez kapcsolódó neurotoxicitási szindrómát (Immune effector cell-associated neurotoxicity syndrome,ICANS), amely gyulladást okoz a központi idegrendszerben.
Az ICANS jelentkezhet enyhe tünetekkel, például fejfájással vagy letargiával, de súlyosabb esetekben életveszélyes lehet, eszméletvesztés, görcsrohamok vagy agyvérzés jelentkezhet. A CAR-T-terápiát követően az ICANS előfordulási aránya nagyon magas, körülbelül 64%, de eddig nem volt megbízható módszer az ICANS súlyosságának előrejelzésére.
Ebben a tanulmányban a kutatócsoport 29 B-sejtes non-Hodgkin limfómában szenvedő betegtől a CAR T-terápia előtt visszamaradt agy-gerincvelői folyadékban lévő fehérjéket elemezte. 11 betegnél alakult ki ICANS, míg 18 betegnél nem.
A kutatócsoport 864 fehérjét azonosított, amelyek valamennyi gerincvelői folyadékmintában jelen voltak. Innen szűkítették le a listát 46 olyan fehérjére, amelyek szintje egyértelmű különbséget mutatott azok között a betegek között, akiknél ICANS alakult ki, és azok között, akiknél nem, így ezek potenciális biomarkerek a betegség előrejelzésére.
A kutatók végül azt találták, hogy a C1RL, egy olyan fehérje, amelynek szintje az ICANS-betegeknél emelkedett, és a FUCA2, egy olyan fehérje, amelynek szintje az ICANS-betegeknél alacsonyabb, a legjobb előrejelzőnek bizonyult. Amikor ezeket a fehérjéket együttesen vizsgálták, egy előrejelző teszt megállapította, hogy arányuk nagy pontossággal különbözteti meg az ICANS magas kockázatú betegeket az alacsony kockázatúaktól.
A csoport ezután a C1RL/FUCA2 biomarkert egy második, 10 fős CAR-T terápián átesett betegcsoporton tesztelte. A fehérjék aránya minden beteg esetében helyesen határozta meg az ICANS kialakulásának kockázatát.
A kutatók azonban figyelmeztettek, hogy a nagy pontosság ellenére a vizsgálat kis mintanagysága miatt eredményeik még mindig előzetesek. „Most nagyobb számú beteggel kell elvégeznünk a vizsgálatot, hogy eredményeinket teljes mértékben validálhassuk” – mondta az első társszerző, Dr. Tomoko Nomiyama, a Kyushu Egyetemi Kórház Klinikai Kémiai és Laboratóriumi Orvosi Osztályának klinikai technológusa.
Amellett, hogy a kutatók remélik, hogy a kulcsfontosságú biomarkerek azonosítása segíthet az orvosoknak az ICANS korai felismerésében és a kezelés mielőbbi megkezdésében, az orvosok a CAR-T-terápia megkezdése előtt megelőző gyógyszereket adhatnak, csökkentve ezzel az ICANS kialakulásának kockázatát. A C1RL, amely az ICANS-betegeknél emelkedett, részt vesz a komplementrendszerben[2] – az immunrendszer azon részében, amelyről ismert, hogy gyulladást okoz, és hozzájárulhat az ICANS kialakulásához.
„Ha a biomarkerek aránya azt mutatja, hogy egy betegnél magas az ICANS kockázata, akkor a kockázat csökkentése érdekében megelőzően olyan gyógyszerekkel kezelhetjük, amelyek gátolják a komplementrendszert” – magyarázza Kunisaki. „Ez a prediktív teszt tehát kikövezheti az utat a rákkezelés személyre szabottabb és biztonságosabb megközelítése felé.”
A kutatócsoport azt is tervezi, hogy teszteli, hogy ezek a biomarkerek a B-sejtes non-Hodgkin limfómán kívül más vérrákban szenvedő betegek esetében is pontosak-e. Végezetül, a kutatásukat is kiterjesztik, remélve, hogy a kulcsfontosságú biomarkereket könnyebben gyűjthető folyadékokban, például a vérszérumban is felfedezik.
„A gerincfolyadék gyűjtése invazív és fájdalmas eljárás, ezért Japánban és más országokban a legtöbb kórházban nem végzik rutinszerűen a CAR-T terápia előtt” – mondja Nomiyama. „Ha hasonló biomarkereket tudunk azonosítani a vérben, a tesztünk sokkal egyszerűbb és könnyebben hozzáférhető eszközzé válna az ICANS előrejelzésére.”
[1] A T-limfociták vagy T-sejtek a fehérvérsejtek egyik alcsoportja, amely központi szerepet játszik a sejtes immunválasz működésében
[2] A komplement rendszer az immunitásban részt vevő specifikus fehérjék által reprezentált, hatásmechanizmusát tekintve kaszkádrendszer, illetve az ehhez kapcsolódó sajátos immunológiai működés összefoglaló neve. A kaszkádrendszer egymást kiváltó folyamatok sora. Ilyen rendszer szerepel a véralvadásban (faktorok egymás utáni aktiválódása) vagy a jelátvitelben.