A reverz genetika eredményei az Alzheimer-kór terápiájában
A Baylor College of Medicine, a Texas Children’s Hospital Jan és Dan Duncan Neurológiai Kutatóintézetének (Duncan NRI) nemrégiben készült tanulmánya rávilágít az Alzheimer-kór (AD) kockázatát befolyásoló lehetséges genetikai tényezőkre, és új kezelési utakat javasol. A The American Journal of Human Genetics című folyóiratban megjelent kutatás rávilágít a gyümölcslégymodellek bizonyos reverz genetikai vizsgálatának jelentőségére, ami megnyithatja az utat a terápiás fejlődés előtt.
A reverz genetika egy kísérleti molekuláris genetikai technika, amely lehetővé teszi a kutatók számára, hogy a génfunkciókat a fenotípusok (sejtek vagy szervezetek) génmódosításával okozott változások vizsgálatával tisztázzák (a DNS-ben vagy RNS-ben). A reverz genetikai vizsgálat egy adott gén funkciójának azonosítására irányuló folyamatot jelent, amelynek során a gén működésének kikapcsolása vagy megváltoztatása révén, géntechnológiai módszerekkel vagy természetes mutációk tanulmányozásával vizsgálják a gén hatását.
Az Alzheimer-kór jelenleg több mint 50 millió embert érint világszerte, de a kiváltó okok továbbra is nagyrészt megfoghatatlanok, és a hatékony kezelések még fejlesztés alatt állnak. A tanulmány vezető szerzője szerint az Alzheimer-kór genetikai összetevőinek azonosítása segíthet megkülönböztetni a betegség kockázatát növelő géneket azoktól, amelyek nem befolyásolják az állapotot.
A kutatócsoport számítási és kísérleti módszerek kombinációját alkalmazta az Alzheimer-kór kockázatához kapcsolódó specifikus gének meghatározására. A genomszintű asszociációs adatok számítógépes elemzéssel történő integrálásával a kutatók azonosították a betegségben potenciálisan érintett géneket. Ezt követően laboratóriumi kísérletekkel validálták ezeket az eredményeket.
A vizsgálat során az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó géneket manipulálták gyümölcslégymodellekben, hogy megfigyeljék azok hatását az idegsejtek diszfunkciójára és a kapcsolódó sejtváltozásokra, például a tau-fehérje felhalmozódására, ami a betegség jellemzője. A csapat felfedezte, hogy 123 ilyen gén társult megnövekedett AD kockázattal, és ezek közül 46 gén befolyásolja az idegsejtek diszfunkcióját a tesztelt légymodellekben.
Jelentős megállapítás, hogy e gének közül 11 visszafordító változása védő hatást mutatott a gyümölcslegyek idegrendszerére. Nevezetesen, az MTCH2 gén kritikus jelöltként jelent meg, mivel expressziója csökkent az emberi AD agymintákban. Az MTCH2 szint helyreállítása gyümölcslegyekben nemcsak a motoros diszfunkciót fordította vissza, hanem laboratóriumi körülmények között csökkentette a tau fehérje felhalmozódását az emberi idegi progenitor sejtekben.
Ezek az eredmények aláhúzzák az MTCH2-ben rejlő lehetőségeket a jövőbeli terápiás beavatkozások célpontjaként, és hangsúlyozzák a kombinált számítógépes és kísérleti megközelítés előnyeit az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív rendellenességek genetikai szereplőinek feltárására.
A tanulmány közelebb visz az Alzheimer-kór genetikai alapjainak megértéséhez, kiemelve az azonosított jelölt gének működése további feltárásának szükségességét olyan célzott terápiák kifejlesztése érdekében, amelyek jelentősen megváltoztathatják ennek a rendkívül negatív állapotnak a kezelési környezetét.