Az FMRP kettős szerepe a tumor progressziójában és a terápiás rezisztenciában

A Genes & Diseases című folyóiratban nemrégiben megjelent áttekintés rávilágít az RNS-kötő fehérjék (RBP-k) összetett és sokrétű szerepére a rák progressziójában, különös tekintettel a törékeny X mentális retardációs fehérjére (FMRP, Fragile X mental retardation protein). Az idegfejlődésben betöltött kritikus funkcióiról hagyományosan elismert FMRP mára a rákbiológia kulcsfontosságú szabályozójává vált, befolyásolva a daganatok növekedését, az áttéteket és a terápiás rezisztenciát. Ez a növekvő ismeretanyag segít annak megértésében, hogy az RNS-metabolizmus[1] hogyan irányíthatja az onkogén folyamatokat, és ez potenciálisan új diagnosztikai és terápiás stratégiákat kínálhat.
Az FMRP kettős szerepet játszik a rákban, mind tumorszupresszorként[2], mind promóterként[3] működik, a sejtes kontextustól függően. Az mRNS-stabilitás, a fehérjeszintézis, transzláció és a transzport szabályozására való képessége döntő fontosságú tényezővé teszi a rák progresszióját irányító bonyolult génexpressziós hálózatban. Vizsgálatok azt mutatják, hogy az FMRP alacsony szintje bizonyos esetekben csökkent tumorfejlődéssel jár, míg a magas expresszió agresszív rákos megbetegedésekhez, többek között emlő-, vastagbél- és májsejtes karcinómákhoz kapcsolódik. Az FMRP különböző daganattípusokra gyakorolt hatásának változatossága aláhúzza az árnyalt megközelítés szükségességét, amikor terápiás célpontként tekintünk rá.
Az áttekintésben tárgyalt egyik legjelentősebb megállapítás az FMRP szerepe a terápiás rezisztenciában. Azáltal, hogy kölcsönhatásba lép a kulcsfontosságú onkogén útvonalakkal, az FMRP hozzájárul ahhoz, hogy a rákos sejtek képesek ellenállni a kemoterápiának, a sugárkezelésnek és az immunterápiának. Vastagbélrákban az FMRP stabilizálja az epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) mRNS-ét, fokozva a tumorsejtek szaporodását. Emellett az epiteliális-mesenchimális átmenetben (EMT) való részvétele arra utal, hogy kritikus szerepet játszik az áttétek képződésében. Továbbá, az immunelkerülő mechanizmusokkal való társulása rávilágít a tumor mikrokörnyezetére és az immunellenőrzésipont-gátlókra adott válaszra gyakorolt potenciális hatására.
Az FMRP célzott kezelésének lehetősége a rák kezelésében egyre nagyobb érdeklődésre tart számot. Az onkogén mRNS-ek szabályozására való képességének befolyásolásával a kutatók célja olyan precíziós gyógyászati stratégiák kidolgozása, amelyek vagy gátolják a tumort elősegítő funkcióit, vagy hasznosítják tumorszuppresszív képességeit. Az FMRP poszttranszlációs módosításainak (PTM) és más RNS-kötő fehérjékkel való kölcsönhatásának feltárása utat nyithat olyan rendkívül specifikus terápiás beavatkozásoknak, amelyek mérséklik onkogén hatásait, miközben megőrzik az alapvető sejtfunkciókat.
Az FMRP rákban betöltött szerepe egyre pontosabb megértése rávilágít az RNS-anyagcsere összetett és ellentétes hatásaira a tumorigenezisben (tumorok keletkezésében). Ahogy a tudósok tovább vizsgálják az FMRP tumorszupresszív és onkogén funkciói közötti bonyolult egyensúlyt, egyre nyilvánvalóbbá válik a biomarkerként és terápiás célpontként is meglévő potenciálja.
[1] Az anyagcsere (metabolizmus) egy orvosi és biokémiai fogalom, mely az élő szervezetekben végbemenő anyag-, energia- és információáramlást jelenti. A metabolizmus során a környezetből a szervezetbe, sejtbe kerülő tápanyagok lebomlanak, átalakulnak a sejt saját anyagaivá.
[2] A tumorszupresszorok olyan gének vagy fehérjék, amelyek megakadályozzák a sejtek tumorsejtté alakulását.
[3] A tumorpromóterek olyan anyagok, amelyek a rákkeltő anyag után beadva elősegítik a tumor növekedését.