Felfedezték az áttétek képződésének egyik fő hajtóerejét
A McGill Egyetem által vezetett kutatási együttműködés áttörést ért el a rák terjedésének megértésében. A petefészek- és vastagbélrákos betegeken végzett klinikai vizsgálat megállapította, hogy a rákos sejtek a véráramban a korábban feltételezettnél gyakrabban csoportokban mozognak. A felfedezés segíthet az orvosoknak abban, hogy gyorsabban azonosítsák azokat a rákos betegeket, amelyeknél nagy a kockázata a rák más szervekre való átterjedésének, és ez a tudás iránymutatásul szolgálhat a kezelésről való döntések során.
A Communications Medicine folyóiratban megjelent tanulmányt Anne-Marie Mes-Masson és Dr. Diane Provencher kutatók és klinikusok, Dr. Peter Metrakos, a McGill Egyetemi Egészségügyi Központ Kutatóintézetének munkatársa, valamint Luke McCaffrey, a McGillhez kapcsolódó Rosalind és Morris Goodman Rákkutató Intézet munkatársa készítette.
(A fiatalon (45 éves kor alatt) diagnosztizált rosszindulatú daganatok a 90-es évek óta 80 százalékos növekedést mutatnak világszerte. A fiatalabb korban diagnosztizált rákok növekvő tendenciáját a magyarországi tapasztalatok is alátámasztják. „Minden harmadik embernél daganat alakul ki – mondja dr. Bittner Nóra, PhD, onkológus, tüdőgyógyász. Az esetek több mint 65 százalékában már áttétes a tumor, mire megvan a diagnózis. A magyarországi halálesetek negyedéért rákos betegség felelős.”[1])
A legtöbb esetben nem az eredeti tumor bizonyul végzetesnek, hanem a más szervekre átterjedő rák, az áttét. Ez akkor következik be, amikor a keringő tumorsejtek (circulating tumor cells, CTC-k) elszakadnak a tumoroktól, bekerülnek a véráramba, és a testben máshol új tumorokat hoznak létre. Ritka esetekben a CTC-k egymáshoz tapadó sejtcsoportként szakadnak el, és klasztert (csomót) alkotnak.
„Eredményeink arra utalnak, hogy ezek a klaszterek alulértékelt szerepet játszhatnak az áttétekben. Bár a klaszterekről nemrégiben kiderült, hogy hatékonyabban alakítanak ki új daganatokat, a legtöbb betegben nem voltak kimutathatók, ezért nem vették figyelembe a betegség terjedésében játszott szerepüket” – mondta David Juncker, a McGill Orvostudományi Egyetem biomérnöki tanszékének professzora és tanszékvezetője, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók egy új, általuk kifejlesztett mikroszűrési módszerrel fedezték fel a véráramban utazó ráksejt-csoportokat. „Feltételeztük, hogy a meglévő szűrési módszerek a minták feldolgozása során felbonthatják a klasztereket. Ezért kifejlesztettünk egy kíméletesebb módszert, amellyel ezeket a klasztereket a vérből el lehet különíteni anélkül, hogy szétesnének. Ezzel a módszerrel sokkal több CTC-klasztert találtunk, mint korábban.” – mondta Juncker.
A technológia egy ultravékony mikroszűrő membránon alapul, amely körülbelül egyötöde egy emberi hajszál vastagságának, és apró pórusokkal rendelkezik, amelyek befogják a rákos sejteket és sejtcsoportokat, miközben a kisebb vérsejteket átengedik. A kutatás következő szakaszában az új módszert diagnosztikai eszközként fogják alkalmazni a májba áttétet képező vastagbélrák CTC-jének kimutatására, amely a betegség egyik legnehezebben kezelhető formája.
A CTC-klaszterek segíthetnek a betegek alacsony és magas kockázatú csoportokba sorolásában, és a kezelés ennek megfelelő módosításában. A kutatók felfedezése a CTC-klaszterek követésével új utakat nyithat a kezelés nyomon követésében, valamint új kezelési stratégiák kidolgozásában. Mes-Masson hozzátette: „Ha a klaszterek képződése a rák terjedésének fő hajtóereje, akkor azok felbomlasztása segíthet megállítani az áttétképződést.”
[1] wmn-minden-harmadik-magyar-embernel-daganat-alakul-ki–es-egyre-tobb-a-fiatal-beteg