300 új genetikai kockázati tényezőt azonosítottak a depresszió kialakulásában

A depresszió közel 300 új genetikai kockázati tényezőjét azonosították 29 ország több mint ötmillió lakosának adatait elemezve. A pszichiátriai betegségek, köztük a depresszió genetikáját vizsgáló korábbi kutatások nagyrészt európai származású emberekre összpontosítottak. Ezért az ezeknek a vizsgálatoknak az alapján kifejlesztett kezelések nem biztos, hogy hatékonyak más etnikumú embereknél, ami egészségügyileg hátrányos helyzetet eredményezett a nem-európai betegek körében.
Ezeknek az újonnan felfedezett genetikai variációknak körülbelül egyharmadát – a gént alkotó DNS-szekvencia kis különbségeit – azért sikerült megtalálni, mert afrikai, kelet-ázsiai, spanyol és dél-ázsiai származású embereket is bevontak a Pszichiátriai Genomikai Konzorcium kutatásába. A Cell folyóiratban megjelent, „a világ legnagyobb és legváltozatosabb genetikai kutatásában” szereplő egyének egynegyede nem európai ősöktől származott. A vizsgálatot a skóciai Edinburgh-i Egyetem és a londoni King’s College munkatársai vezették, és Dél-Afrika, Brazília, Mexikó, az Egyesült Államok, Tajvan és Kína tudósai is részt vettek benne.
A most felfedezett 300 genetikai kockázati tényező több, mint 400 korábban azonosított genetikai kapcsolathoz csatlakozik, amelyeket a depresszió kockázatának növeléseként azonosítottak, ami azt jelenti, hogy az állapotot okozó azonosított DNS-minták száma majdnem megduplázódott.
Minden azonosított genetikai variánsról ismert, hogy hozzájárul a depresszió kialakulásának általános kockázatához, és több ilyen változat potenciálisan összeadódva növeli a kockázatot. „Míg a depresszió egyre növekvő egészségügyi probléma, egyelőre hiányoznak a szükséges ismereteink ahhoz, hogy hatékonyabban kezeljük és képesek legyünk megelőzni” – mondta Dr. Brittany Mitchell, az ausztráliai Queensland Institute of Medical Research (QIMR) Berghofer Orvosi Kutatóintézetének kutatója, hozzátéve:
„Az ilyen nagyobb, inkluzívabb tanulmányok segítenek jobb kezelések és beavatkozások kifejlesztésében, végső soron javítva az életminőséget és csökkentve az betegség általános hatását. Ez a vizsgálat megerősíti azt a bizonyítékot is, hogy a mentális egészségi problémák ugyanúgy biológiai alapokon nyugszanak, mint például a szívbetegség”.
A tanulmányban azonosított genetikai kockázati tényezők több agyterület neuronjaihoz kapcsolódtak, beleértve azokat is, amelyek részt vesznek az érzelmek szabályozásában. Az vizsgálat alaposabb betekintést nyújtott abba, hogy a depresszió hogyan hat az agyra, és lehetséges új kezelési célpontokat mutatnak be. Az eredmények reményt adnak arra, hogy ezt amentális betegséget olyan új gyógyszerekkel lehet kezelni, amelyek a specifikus genetikai variációkat célozzák meg.