A tüdőrák összefügg a légszennyezéssel
Növekszik azoknak az embereknek az aránya, akiknél úgy diagnosztizáltak tüdőrákot, hogy soha nem dohányoztak. A kutatók becslése szerint 2022-ben világszerte közel 1,6 millió új tüdőrákos eset fordult elő férfiaknál, ebből közel 720 000 adenokarcinóma volt. A nőknél ugyanebben az évben közel 910 000 tüdőrákos eset fordult elő, és ezek közül mintegy 542 000 volt adenokarcinóma. Ebből közel 200 000, vagyis mintegy 15 százalék légszennyezés következménye volt.
A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség kutatói szerint a soha nem dohányzók számára a tüdőrák lett az ötödik legnagyobb vezető oka a rákos haláleseteknek világszerte. Ezek az esetek szinte kizárólag az adenokarcinóma altípusból álltak – a mirigyszövetben kialakuló daganat -, és főként nőknél és ázsiai populációknál. „Mivel a dohányzás előfordulása világszerte számos országban tovább csökken, a rákos megbetegedések aránya nőtt azoknál az embereknél, akik soha nem dohányoztak” – mondták a kutatók. „A légszennyezés fontos tényezőnek tekinthető, amely részben megmagyarázza az adenokarcinóma növekvő túlsúlyát, amely a tüdőrákos esetek 53-70% -át teszi ki azok körében, akik soha nem dohányoztak világszerte.”
A kutatók azt is megjegyezték, hogy a háztartásokban fűtésre és főzésre használt szilárd tüzelőanyagok égetésének való kitettség tényező lehet a tüdőrákos esetek számának növekedésében azon kínai nők körében, akik soha nem dohányoztak. Becsléseik szerint a környezeti PM-szennyezésnek tulajdonítható adenokarcinóma legnagyobb terhe Kelet-Ázsiában, különösen Kínában volt.
(A PM (az angol particulate matter rövidítéséből) a levegőben lebegő szilárd és folyékony (aeroszol) részecskék gyűjtőneve. Magyarországon a „szálló por” elnevezés terjedt el az ülepedő portól való megkülönböztetés érdekében. A PM10 a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék elnevezésére szolgál. Azért fontos meghúzni ezt a mérethatárt, mert a nagyobb részecskék egészségkárosító hatása nagyságrenddel kisebb, mivel a légzőrendszer szűrőin fennakadnak, így nem jutnak le a tüdőhöz.
Forrásától függően a PM10 igen sokféle anyag lehet, tartalmazhat elemi szenet, aromás és alifás szerves vegyületeket, halogéntartalmú szerves vegyületeket, fémeket beleértve a nehézfémeket is, nyomelemeket, nitrátokat, szulfátokat és egyéb sókat, szilikátokat és egyéb talaj eredetű anyagokat végül, de nem utolsósorban élő eredetű részecskéket, spórákat, polleneket is. Az összetételétől függ az általa okozott egészségügyi kockázat mértéke is. Egy talaj eredetű kisméretű részecske kisebb kockázatot jelent, mint a felületén toxikus anyagokat megkötő elemi szén részecske.)