A – biológiai – stressz lehet az Alzheimer kiváltó oka
Az Alzheimer-kór pontos okát sokáig nem tudták kideríteni a tudósok, de a szakértők általában azt feltételezik, hogy számos tényező (például a genetika, a környezet és az életmód) együttes hatása vezet a betegség kialakulásához. Annyit tudunk, hogy a jó alvás, a testmozgás, a szívbarát étrend és a rendszeres emberi kapcsolatok csökkentheti a betegség kockázatát. Azt azonban még senki sem tudta pontosan meghatározni, hogy egyeseknél miért alakul ki ez a pusztító állapot, míg másoknál nem
Most az Alzheimer’s & Dementia című folyóiratban megjelent új kutatás azt sugallja, hogy az Alzheimer-kórnak valójában egyetlen, egyszerű oka lehet. Ez a hipotézis meglehetősen radikális, és ellentétes azzal, amit a terület legtöbb szakértője vall. Mindazonáltal a kiváltó ok (vagy okok) megértése segíthet a jövőben az Alzheimer-kór megelőzésében, diagnosztizálásában és kezelésében.
Egy kutatócsoport elemezte a korábbi kutatásokat és adatokat, köztük egy 2022-es tanulmányt, amely szerint a legtöbb biológiai útvonal kapcsolatba hozható az Alzheimer-kórral, és azt vetette föl, hogy a stresszszemcsék lehetnek az okai annak, hogy az Alzheimer-kór egyes embereknél kialakul, másoknál pedig nem. A kutatók konkrétan azt vizsgálták, hogy ezeknek a „stresszszemcséknek” a jelenléte hogyan zavarja meg a molekulák mozgását a sejtmag (a sejt központi része, amely a genetikai anyagot tartalmazza) és a citoplazma (a sejtmagot körülvevő kocsonyás anyag, amelyben fontos kémiai folyamatok zajlanak) között.
A kutatók elmélete szerint a zavarok egy sor alapvető biológiai folyamatot zavarnak meg, beleértve a sejtek túlélését, anyagcseréjét és génexpresszióját. A génexpresszióban bekövetkező változások aztán az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél megfigyelhető néhány kulcsfontosságú markerhez vezetnek: a tau fehérje csomósodásához és a gyulladáshoz. Fontos kiemelni, hogy ez a hipotézis egy rendelkezésre álló adatokat felhasználó tudományos modellen alapul – nem pedig olyasmin, amit teszteltek és bizonyítottak.
De mik azok a stresszszemcsék, és hogyan kapcsolódnak az Alzheimer-kórhoz? Mint a tanulmány kifejti, a stresszszemcsék alapvetően fehérjék és RNS-csomók, amelyek akkor képződnek, amikor a sejt stressznek van kitéve. Ezek a csomók átmenetileg alakulnak ki a sejtben a környezeti stresszre adott válaszként. Segítségükkel a sejt szünetet tart a normális működésben, amíg helyre az nem áll.
Normális körülmények között ezek a stresszszemcsék fontos célt szolgálnak: segítenek megvédeni a sejtet, majd feloldódnak, amikor a stresszhatás véget ér. Az Alzheimer-kórban szenvedő embereknél azonban a szemcsék nem oldódnak fel, ami megakadályozza, hogy a sejtmagban lévő alapvető molekulák a normális módon mozogjanak ki és be, magyarázza a tanulmány társszerzője , Carol Huseby, PhD, az Arizonai Állami Egyetem Banner Neurodegeneratív Betegségek Kutatóközpontjának adjunktusa. Ha a stressz krónikus, akkor a sejt normális működése, például az új molekulák előállítása, a molekulák szállítása és a molekulák újrahasznosítása sérül – mondja. Ez végül károsíthatja a sejtet, és az Alzheimer-kór kialakulásához vezethet.
Fontos megjegyezni, hogy a tudósok itt biológiai stresszről beszélnek, nem pedig pszichológiai stresszről. A „stressz”, amely ezeket a szemcséket okozza a biológiában, különbözik az érzelmi stressztől’ – mondja Michal Schnaider Beeri, PhD, a Rutgers Robert Wood Johnson Medical School Herbert és Jacqueline Krieger Klein Alzheimer-kutatóközpontjának igazgatója. A biológiai stressz a sejtet érő különböző kihívásokra utal. Az érzelmi stressz, bár fizikai hatásai is lehetnek, pszichológiai élmény. Bár mindkét típusú stressz hatással lehet az egészségre, a sejtszinten nagyon különböző mechanizmusokon keresztül működnek.
Milyen stressztényezők eredményezik ezeket a granulátumokat? Számos olyan potenciális stresszor van, amely ezeket a granulátumokat kialakíthatja, beleértve a toxinoknak való kitettséget, a traumás agysérülést, a vírusokat, az oxidatív stresszt és a genetikai mutációkat – mondja Huseby. A megbetegedés vagy az olyan dolgoknak való kitettség, mint a környezetszennyezés és a rovarirtó szerek szintén stresszt jelenthet a szervezetnek – és a sejteknek.
A stressz valóban okozhat Alzheimer-kórt? Míg ez a tanulmány azt sugallja, hogy kapcsolat lehet a sejtek stressze és az Alzheimer-kór között, a pszichológiai stressz és a betegség között is bizonyított kapcsolat van. A krónikus stressz növeli a kortizolszintet, ami zsugoríthatja a hippokampuszt – mondja Verna Porter, MD, neurológus és a demencia, az Alzheimer-kór és a neurokognitív rendellenességek igazgatója a Providence Saint John’s Egészségügyi Központban, Santa Monica-ban, CA-ban. A hippocampus részt vesz a tanulásban és a memóriában. A szorongás és a depresszió a demencia nagyobb kockázatával is összefügg – mutat rá.
Összességében minden jel arra mutat, hogy a sejtstressz a betegség korai szakaszában jelentkezik – mondja Huseby. Az Alzheimer-kór megértésének kulcsa az, hogy megértsük, mikor észlelhető először a betegség, mielőtt túl sok idegsejt veszne el– folytatja. Ez az információ vezet majd az Alzheimer-kór leghatékonyabb korai kezeléséhez.