Plusz egy év önálló élet köszönhető az új Alzheimer-gyógyszereknek
Az Alzheimer-kór elleni gyógyszerek új családja nagyjából egy évvel több önálló életet adhat a betegeknek az Alzheimer’s & Dementia folyóiratban új tanulmány szerint. A szakértők elemezték a klinikai vizsgálatok korábbi adatait, és megállapították, hogy a betegség enyhe stádiumában lévők, akik a lecanemab és donanemab gyógyszereket használják, további 10 hónapig önállóan élhetnek.
A kéthetente adott infúziók, az amiloid immunterápiák[1] néven ismert gyógyszerek az immunrendszerrel együttműködve az Alzheimer-kór korai stádiumában szenvedők agyában felhalmozódott káros, amiloid nevű fehérje eltávolítására szolgálnak. Ez ugyan nem gyógymód, de segít lassítani a betegség előrehaladását. A szakértők között azonban vita van arról, hogy ez megéri-e a költségeket és a veszélyes mellékhatások kockázatát, ideértve az agyvérzést is.
Az új elemzést a St. Louis-i Washington University School of Medicine kutatói végezték, akik elmondták, hogy reményeik szerint ez segít a betegeknek eldönteni, hogy a gyógyszerek előnyei megéri-e a költségeket, valamint a kockázatokat.
Eredményeik szerint a lecanemab alkalmazása esetén a betegek 26 hónappal tovább képesek gondoskodni magukról, például önállóan mosakodni és étkezni. A donanemabot kapók további 19 hónapig lennének képesek erre. Sarah Hartz professzor, a tanulmány vezető szerzője elmondta: „Az emberek azt szeretnék tudni, hogy mennyi ideig lesznek képesek önállóan élni, nem pedig valami olyan elvont dolgot, mint például a hanyatlás százalékos változása”. Dr. Suzanne Schindler, neurológus szakértő, a kutatás társszerzője hozzátette: „A betegeim azt szeretnék tudni: ”Meddig tudok vezetni? Meddig leszek képes gondoskodni a személyes higiéniámról? Mennyi időt adna nekem ez a kezelés?”.
Az a kérdés, hogy ezek a gyógyszerek hasznosak lennének-e egy konkrét személy számára, bonyolult, és nemcsak az orvosi tényezőkhöz, hanem a beteg prioritásaihoz, preferenciáihoz és kockázattűrő képességéhez is köze van. A kutatók 282 Alzheimer-kóros beteg elemzését vették alapul, amelybe beleszámították, hogy milyen gyorsan alakultak ki náluk bizonyos tünetek, és hogy ezt követően milyen ellátásra volt szükségük. Ezután ezeket az adatokat alapul véve kiszámították, hogy a betegek milyen potenciális előnyökben részesültek volna, ha a klinikai vizsgálati eredmények alapján lecanemabot és donanemabot kaptak volna.
Egyik gyógyszer sem áll rendelkezésre az National Health Service-ben, mivel az egészségügyi tisztviselők úgy ítélték meg, hogy a gyógyszerek nem elég hasznosak ahhoz, hogy indokolják a magas költségeket. Néhány magánklinikán azonban hozzáférhetők. De nem az ár az egyetlen tényező – egyes szakértők aggódnak az agyduzzanat és az agyvérzés kockázata miatt, amely a gyógyszerek szedésének ismert mellékhatása. Úgy gondolják, hogy ötből körülbelül két betegnél alakul ki ez a szövődmény az amiloid-immunterápiák szedése miatt. Bár az esetek többsége nem súlyos, 1 százalékban a mellékhatás életet megváltoztató stroke-hoz, sőt halálhoz is vezethet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb, 2019-es adatai szerint az Európai Unióban évente 392 milliárd eurót fordítanak a demenciával élők ellátására, ami a kb. 14,1 millió európai beteggel számolva fejenként mintegy 27 815 eurót jelent. Ha ez egy kicsit magasnak tűnik, az nem véletlen: a több mint 11 millió forintos összeg megközelíti az EU-ban átlagosan egy főre jutó GDP-t, ami a Világbank adatai szerint abban az évben 31 333 euró volt. A kognitív hanyatlással küszködő idősek ellátására költött pénz nagy része (legalább 50, de akár 90 százaléka) ráadásul informális kiadás, vagyis saját zsebből megy, ami jelentősen növeli a hozzátartozókra rótt terhet. A szakemberek szerint nagyjából 200 és 500 ezer közé tehető azok száma, akik ma itthon demenciával élhetnek.
[1] A szervezetben amiloidnak nevezett rendellenes fehérje termelődik; ezek az amiloid szálak összegyűlhetnek és lerakódhatnak a szervekben és szövetekben, befolyásolva azok normál működését. Az amiloid fehérje fokozatos lerakódásával súlyos egészségügyi problémák és életveszélyes szervi károsodások alakulnak ki.