Egy lépés az afázia kezelése felé
A tudósok először azonosítottak olyan agyterületeket a homloklebenyen kívül, amelyek részt vesznek a beszéd létrehozásának szándékában. Képzeld el, hogy látsz egy szőrös, négylábú állatot, amely nyávog. Mentálisan tudod, mi az, de a „macska” szó nem jön a nyelvedre. Ez a jelenség, amelyet Broca afázia[1] vagy kifejező afázia néven ismerünk, olyan nyelvi rendellenesség, amely befolyásolja az ember beszéd- vagy írásképességét. Míg a jelenlegi kezelés a beszédterápia, a Northwestern Egyetem tudósai azon dolgoznak, hogy egy agyi számítógépes interfész (brain-computer interface, BCI) használatával az agyi jeleket kimondott szavakká alakítsák. Az erről szóló tanulmányt a Journal of Neural Engineering című folyóiratban pubikálták.
A folyamat első lépése annak meghatározása, hogy a BCI-nek az agy mely részéből kell felvételt készítenie ahhoz, hogy dekódolja valakinek a szándékolt beszédét. Jelenleg a BCI-eszközöket csak ALS vagy agytörzsi stroke következtében lebénult, mozgás- és kommunikációképtelen személyeknél alkalmazzák. Ezeknél a betegeknél a BCI-k a homloklebeny jeleit rögzítik. A Broca-féle afázia azonban, amely leggyakrabban agyvérzés vagy agydaganat következménye, a homloklebeny károsodásából ered, ahol a beszédalkotás történik.
A beszédalkotás az artikulált hangok vagy szavak kiejtésének folyamata, vagyis az, hogy az ember hogyan hoz létre értelmes beszédet. Ez egy összetett visszacsatolási folyamat, amelyben a hallás, az érzékelés, valamint az idegrendszerben és az agyban történő információfeldolgozás is részt vesz. Ahhoz tehát, hogy a Broca-féle afáziában szenvedő betegeken segíteni tudjanak, a tudósoknak valószínűleg az agy más területeiről származó jeleket kellene rögzíteniük.
A Northwestern Medicine tudósai most először azonosítottak a homloklebenyen kívüli konkrét agyi régiókat – a halánték- és a fali agykérgekben -, amelyek részt vesznek a beszédalkotás szándékában. Ez megnyitja az utat ahhoz, hogy egy napon BCI-t használjanak a Broca-féle afázia kezelésére.
„Ez egy apró, de szükséges lépés” – mondta Dr. Marc Slutzky, a Northwestern University Feinberg School of Medicine neurológus és idegtudományi professzora. „Megmutattuk, hogy ezek a nem frontális területek valóban tartalmaznak információt arról, hogy valaki beszédet akar-e alkotni, ami lehetővé teszi számunkra, hogy megkülönböztessük, mikor akar beszélni, és mikor nem beszél, vagy csak gondolkodik valamin, amit nem akar hangosan kimondani”. Ez a megkülönböztetés pedig, bár aprónak tűnhet, döntő jelentőségű lesz akkor, amikor afáziás betegek számára konkrét BCI-ket terveznek majd.
[1] Broca-afázia: Motoros afáziaként emlegetik, elsősorban az expresszív (kifejező) beszéd érintett. Nehézkes artikuláció, gyakori elakadások, szótalálási nehézség, lassú beszéd, a raghasználat hiánya, monoton intonáció jellemzi. A beszéd prozódiája, hanglejtése elvész. A hallás utáni ismétlés képessége jelentős mértékben sérül.