Hogyan befolyásolják a nemi hormonok az agyat és a neurológiai betegségeket?
A nemi hormonok befolyásolják az agyat, és jelentős hatással vannak olyan rendellenességekre, mint a stroke, az epilepszia és az Alzheimer-kór. Egy február 18-án a Brain Medicine című szaklapban közzétett tanulmány, azt vizsgálja, hogyan befolyásolják a nemi hormonok a neurológiai állapotok széles körét. beleértve az idegsejtekkel való közvetlen kölcsönhatásokat, az epigenetikai változásokat és a nemrég felfedezett glimfatikus rendszerben[1] betöltött szerepüket, amely segít a salakanyagok kiürítésében az agyból.
A McGill Egyetem Neurológiai és Idegsebészeti Tanszékének neves neuroendokrinológusa, Hyman M. Schipper professzor elemzése az összefüggések széles spektrumára terjed ki, többek között: Érrendszeri rendellenességek, mint például a migrén (amely a menstruáció idején a nők 60%-át érinti) és a stroke. Mozgászavarok, különösen a Parkinson-kór, a Wilson-kór és a chorea különböző formái. Epilepszia, különösen a hormonális ciklusokkal való kapcsolata. Szklerózis multiplex, amely a terhesség alatt gyakran határozott mintázatot mutat. Alzheimer-kór és annak összetett kapcsolata a hormonális tényezőkkel. Alvászavarok, amelyek jelentős nemi alapú különbségeket mutatnak. Agydaganatok, különösen hormonérzékeny meningeómák. Neuromuszkuláris állapotok, mint a myasthenia gravis egy krónikus autoimmun betegség, amely az izmok gyengeségét és fáradékonyságát okozza. Egyéb állapotok, beleértve az intrakraniális (agyi) hipertóniát és a porfíriákat.
„Drámaian bővült a tudásunk arról, hogy a reproduktív hormonok hogyan hatnak a neurológiai állapotokra” – magyarázza Schipper professzor. „Ezek a hormonok nem csupán a reproduktív funkciókat befolyásolják – alapvetően befolyásolják, hogy az idegrendszer hogyan fejlődik, működik és hogyan reagál a sérülésekre vagy betegségekre.”
A tanulmány több kulcsfontosságú megállapítást is tesz: A citokróm P450 rendszer[2] indukciója a májban különböző epilepsziaellenes és egyéb neurológiai gyógyszerek által felgyorsíthatja a keringő nemi szteroidok lebomlását, ami az orális fogamzásgátló kudarcát eredményezi. A neuroszteroidok, amelyek az agyban termelődő hormoneredetű molekulák, jelentős terápiás potenciállal rendelkeznek. A menstruáció, a terhesség és a menopauza alatti hormonális ingadozások jelentősen befolyásolhatják a betegség manifesztációját és a kezelésre adott válaszokat. Számos neurológiai betegség kezeléséhez nemspecifikus megközelítésekre lehet szükség.
A kutatás fontos kérdéseket vet fel a jövőbeli vizsgálatokhoz, többek között a következőket: Hogyan lépnek kölcsönhatásba a nemi hormonok az agy salaktalanító (glimfatikus) rendszerével? A neuroszteroid útvonalak megcélzása új terápiás megközelítéseket kínálhat-e? Hogyan lehetne a hormonalapú kezeléseket az egyes betegek számára optimalizálni?
Ezek az eredmények jelentős hatással vannak a klinikai gyakorlatra, és azt sugallják, hogy a neurológusoknak a napi gyakorlatban figyelembe kell venniük a hormonális tényezőket a betegek értékelése és kezelése során. „A kulcs az, hogy pontosan megértsük, hogyan működnek ezek a hormonok a különböző összefüggésekben” – jegyzi meg Schipper professzor. „Ez a tudás személyre szabottabb kezelési megközelítésekhez vezethet.”
[1] Glimfatikus rendszernek nevezték el, a rendszert alkotó gliasejtek és nyirokrendszerre vagy limfatikus rendszerre emlékeztető működés miatt. A glimfatikus rendszer feladata az agyban termelődött, elhasználódott fehérjék eltakarítása az agyból, a működése pedig az alvás alatt igazán hatékony.
[2] A gyógyszerek és más bevitt anyagok metabolizálásáért felelős májenzimek egy csoportja. A metabolizmus során a környezetből a szervezetbe, sejtbe kerülő tápanyagok lebomlanak, átalakulnak a sejt saját anyagaivá.