Új immunterápiás célpont: a diszfunkcionális B-sejtek
A Pittsburghi Egyetem Orvosi Karának és a UPMC Hillman Rákközpont tudósai felfedezték a rákellenes immunsejtek egy új alcsoportját, amelyek szokásos helyükön kívül – az úgynevezett harmadlagos nyirokszervi struktúrán – tartózkodnak, ahol a tumorokkal való szoros érintkezés során frusztrálóan diszfunkcionálissá válnak. A Science Translational Medicine folyóiratban megjelent tanulmány új célpontot ad az onkológusoknak az immunterápiák kifejlesztéséhez: a kettős negatív memória B-sejteket, amelyek azért nevezhetők így, mert negatívak két olyan markerre, amelyek gyakrabban előforduló testvéreik felszínén találhatók. Hasznos diagnosztikai marker is lehetnek a kezelési tervek összeállításakor.
A harmadlagos nyirokszervi struktúrák (TLS-ek) a limfociták (nyiroksejtek) és antigénprezentáló sejtek szervezett csoportjai, amelyek krónikus gyulladás során nem limfoid szövetekben alakulnak ki, és hasonlítanak a másodlagos nyirokszervek szerkezetére és jellemzőire. Az antigén olyan − jellemzően fehérjetermészetű − anyag, (pl. baktérium vagy vírus), amit az immunrendszer idegenként azonosít, és emiatt védekezési reakciót, immunválaszt indít ellene. A B-limfociták az immunrendszer azon sejtjei, amelyek antitesteket termelnek a behatoló kórokozókkal, például vírusokkal szemben. Olyan memóriasejteket képeznek, amelyek emlékeznek a korábbi kórokozóra, hogy a jövőbeni fertőzések esetén gyorsabban termeljenek ellenanyagokat.
„A B-sejtek válaszkészsége fontos része a rákos beteg prognózisának” – mondta Tullia Bruno, Ph.D., a Pitt immunológiai adjunktusa, valamint az UPMC Hillman Rákimmunológiai és Immunterápiás Programjának és Tumor Mikrokörnyezeti Központjának tagja. „A különböző típusú B-sejtek elhelyezkedésének jobb megértésével képesek lehetünk újból működésbe hozni őket a daganatok ellen.”
A B-sejtek a csontvelőben termelődő fehérvérsejtek, amelyek semlegesítik a kórokozókat – például baktériumokat, vírusokat és rákos sejteket -, és megjelölik őket, hogy eltávolíthassák a szervezetből. A memória B-sejtek különösen hosszú életűek, és „emlékeznek” a kórokozókra, felkészítve az immunrendszert a gyors válaszadásra, ha ismét találkozik a kórokozóval. Ha valakinek rákja vagy krónikus fertőzése van, a teste a rák közelében vagy azon belül tercier limfoid struktúrákat képezhet. Ezek a struktúrák immunsejteket – elsősorban B-sejteket – tartalmaznak, és az ezekkel a struktúrákkal rendelkező betegeknek általában nagyobb az esélye a gyógyulásra.
A Pitt Mikrobiológiai és Immunológiai Programjában végzett diplomamunkája során a társszerző, Ayana Ruffin, Ph.D., aki jelenleg az Emory Egyetem posztdoktori kutatója, megfigyelte, hogy a memória B-sejtek nagy számban vannak jelen a fej- és nyaki rákos betegek vérében – különösen azokéban, akik jól vannak. (A fej- és nyaki rák egy tág fogalom, amely magában foglalja az orrmelléküregekben, az orrüregben, a szájüregben, a garatban és a gégében kialakuló hámmalignus daganatokat.) Kíváncsiságból átnézte a meglévő kutatásokat, és azt találta, hogy míg a kettős negatív memória B-sejteket jól jellemezték a krónikus fertőzések és autoimmun vizsgálatok során, addig a rákban betöltött szerepükről keveset tudtak.
Ezért azután a vérről a tumormintákra tért át, és ott is talált kettős negatív memória B-sejteket – de ezek sokkal diszfunkcionálisabbak voltak, a kimerültség jellemzőit mutatták. A kimerülés olyasmi, amire a rákimmunológusok a T-sejtek – a kórokozókat, például a rákot elpusztító immunsejtek – esetében összpontosítottak. Ruffin azonban az elsők között volt, aki ezt a kimerültséget a memória B-sejteknél figyelte meg a tumorokban és azok közelében, a harmadlagoos nyirokrendszeren kívül.
„A B-sejteket nagyrészt figyelmen kívül hagyták a rákkutatók, és inkább a „gyilkos” T-sejtek kutatását részesítették előnyben” – mondta Allison Casey, a vezető társszerző, Ph.D. jelölt Pitt molekuláris genetikai és fejlődésbiológiai posztgraduális programjában. „De a B-sejtek valóban különlegesek – olyanok, mint a menő srác a suliban, aki mindenkivel haverkodik. Antitestekkel képesek semlegesíteni a kórokozókat és más immunsejteket is bevonni. Oktatják a T-sejteket, hogy azok tudják, hogy elpusztítsák a rákot vagy a fertőzéseket”
Casey és a kutatócsoport most a meglévő rákellenes immunterápiákat vizsgálja – amelyek többnyire a T-sejtek rák elleni harcát segítik -, hogy lehet-e ezeket úgy módosítani, hogy a memória B-sejteket is erősítsék. Vizsgálják az autoimmun betegségekben alkalmazott B-sejtes terápiákat is, hogy kiderítsék, felhasználhatók-e a rák elleni küzdelemben.