Új antitestterápia a petefészekrák ellen
Az antitestes kezelés az immunterápia egyik típusa, amelyek úgy működik, hogy segíti a szervezet immunrendszerét a rákos sejtek felismerésében és elpusztításában. A rákkezelésben jelenleg használt antitestek szinte mindegyike egy IgG nevű antitesttípusból készül, azonban az IgG-k nem bizonyultak hatásosnak a petefészekrák ellen. A kutatás, amelyet Sophia Karagiannis professzor csoportja végzett a King’s College Londonban, segíthet jobban megérteni az ilyen típusú terápiában részesülő betegek reakcióit.
A King’s kutatói a világon elsőként egy más típusú, IgE-nek nevezett antitestből fejlesztettek ki kezelést. Az IgE fontos szerepet játszik az immunválasz kiváltásában az allergiás reakció során, illetve az immunsejtek serkentésében a parazitafertőzések elleni küzdelemben. Az IgG antitestekkel ellentétben, amelyek a vérben keringő immunsejteket aktiválják, az IgE antitestek nagyon szorosan kötődnek a szövetekben található immunsejtekhez. A kutatócsoport azon dolgozik, hogy az IgE-nek ezeket az immunerősítő tevékenységeit a szilárd rákos daganatok ellen hasznosítani tudja.
A csoport egy MOv18 nevű IgE-antitestet vizsgált, feltárva annak képességét, hogy aktiválja a petefészekrákos betegek immunsejtjeit, valamint a daganat környezetére gyakorolt hatását. A kutatás kimutatta, hogy a MOv18 IgE egyedülálló módon működik, az immunrendszer daganat által kiváltott elnyomását megfordítva, az immunsejtek különböző csoportjainak a rák ellen irányuló aktiválásával.
A MOv18 IgE kezelés már ígéretes eredményeket mutatott egy Ia fázisú klinikai vizsgálatban, amelyet a King’s kutatói a Nemzeti Egészségügyi és Gondozási Kutatóintézet (NIHR) Guy’s and St Thomas’ Klinikai Kutatóintézetében, valamint a Cancer Research UK Gyógyszerfejlesztési Központjával együttműködve terveztek és folytatnak. A MOv18 IgE alacsony dózisban zsugorította egy olyan petefészekrákos beteg daganatát, aki nem reagált a hagyományos terápiára. Egy új kutatásban a csapat azt tűzte ki célul, hogy pontosan megértse, hogyan működik az antitest a petefészekrák immunkörnyezeti körülményei között. Az eredményeket a Nature Communications folyóiratban tették közzé, a munkát a Cancer Research UK, az Orvosi Kutatási Tanács és a Breast Cancer Now támogatta.
A csapat azt vizsgálta, hogy a MOv18 IgE hogyan lép kölcsönhatásba az immunsejtek különböző csoportjaival petefészekrákos betegeknél. Elsősorban a makrofágokat vizsgálták, egy olyan immunsejtet, amely normális esetben a fertőzések ellen küzd és elpusztítja a mikroorganizmusokat. A rák azonban megrongálhatja a makrofágokat, elnyomja az immunválasz kiváltására való képességüket, és átprogramozza őket, hogy ehelyett a daganat növekedését támogassák.
Korábbi, állatmodelleken végzett kutatások azt sugallták, hogy a MOv18 IgE regenerálja ezeket a megromlott makrofágokat, hogy a rák elleni küzdelem felé terelje őket. Hogy ezt a petefészekrák emberi kontextusában vizsgálják, a kutatócsoport először makrofágokat gyűjtött egészséges donoroktól, majd petefészekrákos betegek hashártyaüregéből (a petefészekrák terjedésének fő helye) származó rákos folyadékmintákkal exponálta őket. A csapat ezután közvetlenül ezektől a betegektől származó rákos folyadékmintákból izolált makrofágokat. Minden betegmintát a Guy’s and St Thomas’ NHS Foundation Trusttól gyűjtöttek.
Mindkét esetben azt találták, hogy a petefészekrák elnyomta a makrofágok immunaktivitását. Felfedezték azonban, hogy a MOv18 IgE képes megkötni és aktiválni ezeket az elnyomott makrofágokat, hogy elpusztítsák a petefészekrákos sejteket. Ezen túlmenően, ezen aktiválás révén a MOv18 IgE megfordította a petefészekrákos makrofágok más immunsejtekre, az úgynevezett T-sejtekre gyakorolt elnyomó hatását, amelyekről ismert, hogy kulcsfontosságúak a betegek rák elleni hosszú távú immunválaszának fenntartásában.
Miután ezeket az eredményeket a laboratóriumban látták, a csapat megvizsgálta két olyan beteg daganatbiopsziáját, akik részt vettek az Ia fázisú klinikai vizsgálatban. Mindkét betegtől egy-egy olyan biopsziát elemeztek, amelyet a MOv18-kezelés előtt vettek, valamint egy második biopsziát, amelyet a kezelés után vettek. A kezelés utáni mintákban megnövekedett makrofágok és T-sejtek számát tapasztalták, ami arra utal, hogy az immunsejtek e két csoportja kulcsszerepet játszik a MOv18 IgE daganatellenes hatásában.
„Egy kezelés működésének biológiai megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kezeléseket közelebb hozzuk a betegekhez” – mondta Sophia Karagiannis professzor, a King’s College London transzlációs rákimmunológia és immunterápia professzora, a tanulmány vezető szerzője. „Azt találtuk, hogy a daganat „mikrokörnyezetében” egyébként gátolt immunsejteket az IgE a rákos sejtek célba vételére irányítja. Miközben a betegeken végzett klinikai tesztelés folyamatban van, annak megértésére törekszünk, hogy a MOv18 IgE és az általunk vizsgált IgE-alapú antitestek szélesebb panelje hogyan hasznosítja az immunrendszert a különböző betegcsoportokban és ráktípusokban.” – tette hozzá.