Egy új biomarker lehetővé teszi a Parkinson-kór korai és pontos diagnosztizálását
A Parkinson-kór egy neurodegeneratív rendellenesség, amelyet általában késői stádiumban diagnosztizálnak klinikai tünetek, főként motoros rendellenességek alapján. Ekkor azonban az agy már súlyosan és helyrehozhatatlanul károsodott. Ráadásul a diagnózis nehéz és gyakran helytelen, mert a betegség sokféle formában jelentkezik, és a tünetek átfedésben vannak más rendellenességek tüneteivel. (Csak Magyarországon több tízezerre tehető a diagnosztizáltak száma, világszerte pedig tízmilliókra. Az egyre fiatalabb korosztályokat érintő krónikus idegrendszeri betegség, a Parkinson-kór nem gyógyítható a tudomány jelenlegi tudása szerint.
A német Ruhr-Egyetem PRODI Fehérjediagnosztikai Központjának kutatói és a betaSENSE biotechnológiai vállalat kutatói most felfedeztek egy biomarkert a gerincvelői folyadékban, amely megkönnyíti a korai stádiumban történő megbízható diagnózist, és fényt deríthet a betegség előrehaladására és a terápia hatására. Eredményeiket a Molecular Medicine folyóiratban tették közzé április 25-én.
A Parkinson-kór az agy dopaminerg, azaz a dopamin nevű neurotranszmitterrel kapcsolatos, a dopamin termelődésében, szállításában vagy felszabadításában részt vevő idegsejtek elvesztésével jár, ami a tünetek előrehaladtával általában egyre fokozódó motoros zavarokhoz vezet. A dopamin-kiegészítők pótolhatják a hiányt és ideiglenesen enyhíthetik a tüneteket.
Az alfa-szinuklein (aSyn) egy idegsejtfehérje, amelyet az emberben az SNCA gén kódol. Szabályozza a szinaptikus vezikulák közlekedését és az azt követő neurotranszmitter- (pl. dopamin) -felszabadulást. A vezikula egy olyan sejtszervecske, amely körülveszi és elkülöníti a sejtekben található anyagokat. A vezikulák membránnal vannak körülvéve, és képesek anyagokat szállítani és átadni a sejtben. A vezikulák szerepet játszanak a sejtek anyagcseréjében, az anyagok tárolásában, szállításában és kommunikációjában más sejtekkel. A vezikulák fontos szerepet játszanak a sejtmembrán felépítésében és fenntartásában is.
A kulcsfontosságú alfa-szinuklein (αSyn) fehérje α-helikális szerkezetéből β-lemezszerű szerkezetbe történő hibás hajtogatása döntő szerepet játszik a Parkinson-kór kialakulásában. Ezek a hibás hajtogatások ragadóssá teszik a fehérjét, ami nagyobb egységek, (úgynevezett oligomerek) kialakulásához vezet. Az oligomerek ezután hosszú fibrilláris szálakat képeznek. A szál alakú molekulákból álló, jellemzően csak α-hélixből vagy csak β-redőből felépülő fehérjéket nevezzük fibrilláris fehérjéknek. Ezeknek normális esetben védő, merevítő funkciójuk van. Ezek a szálak makroszkopikusan nagy Lewy-testekké állnak össze az agyban. A Lewy-testes betegségeknél az agyban található idegsejtekben a sejteket károsító, abnormális fehérjék, ún. Lewy-testek képződnek, melyek felszaporodása miatt az idegsejtek elpusztulnak. Ennek következtében az agy sorvadni kezd, ami miatt gyógyíthatatlan demencia alakul ki.
Két független klinikai csoportban, összesen 134 résztvevővel a bochumi kutatók kimutatták, hogy a testfolyadékokban előforduló αSyn fehérje hibás hajtogatása több mint 90 százalékos érzékenységgel és specifitással megbízható biomarkerként szolgálhat a Parkinson-kór diagnosztizálásában. A kutatást a bochumi (St. Josef Kórház, Lars Tönges professzor, Ralf Gold professzor) és kasseli (Paracelsus-Elena-Klinik, Dr. Sandrina Weber, Brit Mollenhauer professzor) Parkinson-központokban kezelt betegek cerebrospinális folyadékmintáin végezték.
A méréseket a betaSENSE GmbH szabadalmaztatott iRS (immuno-infravörös szenzor) technológiájával végezték. A betaSENSE már sikeresen alkalmazta az iRS technológiát az Alzheimer-kór diagnosztizálására. Ebben az esetben kimutatták, hogy a biomarkerek Aβ hibás hajtogatása nagy pontossággal, akár 17 évvel a klinikai diagnózis előtt jelzi az Alzheimer-kór későbbi kialakulásának kockázatát. „Most ezt a megközelítést alkalmaztuk a Parkinson-kórra az αSyn hibás hajtogatása esetén” – hangsúlyozza Klaus Gerwert. A technológia diagnosztikai alkalmazások mellett új hatóanyagok fejlesztésében és azok klinikai vizsgálatokban történő hatékonyságának bizonyításában is segíthet.