Hogyan alakítják át a pszichedelikumok az agy és az immunrendszer közötti kommunikációt?
A Harvard Orvostudományi Egyetem adjunktusa és a Brigham and Women’s Hospital kutatója Dr. Wheeler a Nature magazinban nemrégiben publikált, úttörő kutatása bizonyítja, hogy a pszichedelikumok, mint például a pszilocibin, nem csak az idegsejteket befolyásolják, hanem alapvetően átalakítják a félelemhez és stresszhez kapcsolódó immunválaszokat is.
„Felfedeztük, hogy az amygdala asztrocitái[1] egy EGFR nevű specifikus receptort használnak a stressz által kiváltott félelem korlátozására” – magyarázza Dr. Wheeler. ”Amikor a krónikus stressz megzavarja ezt a jelátvitelt, az agyi sejtek és immunsejtek bevonásával beindul egy folyamat, amely végül fokozza a félelemre irányuló viselkedést. A lenyűgöző az, hogy a pszichedelikus vegyületek képesek megfordítani ezt az egész folyamatot.”
Ez a felfedezés paradigmaváltást jelent a pszichedelikumok terápiás potenciáljának megértésében. Úgy tűnik, hogy ezek a vegyületek nem egyszerűen az idegpályákra hatnak, hanem az egész neuroimmun rendszer működését újrakalibrálják. Lehet, hogy ez a kettős hatás magyarázza, miért olyan ígéretesek a pszichedelikumok a depressziótól a függőségig terjedő különböző állapotok kezelésében? És lehet, hogy végül hasznosnak bizonyulnak olyan gyulladásos betegségek kezelésében is, amelyeknek nincs nyilvánvaló pszichiátriai komponense?
Az idegtudomány és az immunológia ismereteinek ötvözésével Dr. Wheeler azonosította az agy és az immunrendszer között eddig rejtett kommunikációs csatornákat, amelyek segíthetnek megmagyarázni, miért hoznak a hagyományos pszichiátriai kezelések gyakran ellentmondásos eredményeket. Dr. Wheeler laboratóriuma a legmodernebb technológiákat alkalmazza, többek között genomikus szűrést, egysejtes elemzést és viselkedési tanulmányokat, hogy létrehozza azt, amit ő az agy és az immunrendszer közötti kommunikáció kapcsolási diagramjának nevez.
Csapatának legutóbbi, a Nature folyóiratban megjelent publikációja bizonyítja, hogy amikor a krónikus stressz megzavarja a normális jelátvitelt az amygdalában – a félelem feldolgozásáért felelős kulcsfontosságú agyi régióban –, az gyulladásos folyamatot indít el, amelybe bekapcsolódnak az agyhártyát (az agyat körülvevő védőmembránokat) alkotó immunsejtek. Érdekes módon a pszichedelikumok több ponton is megszakíthatják ezt a folyamatot, csökkentve mind az immunsejtek felhalmozódását, mind a félelemre utaló tüneteket.
Ez a kutatás érdekes kérdéseket vet fel a pszichiátriai rendellenességek hagyományos kezelési módszereivel kapcsolatban. Ha a mentális egészségi állapotnak jelentős immunológiai összetevői vannak, akkor talán át kell gondolnunk a kizárólag neurotranszmitterekre összpontosító kezelési stratégiákat? Lehet, hogy az idegrendszerre és az immunrendszerre egyaránt ható új terápiás szerek hatékonyabbak, mint a jelenlegi lehetőségek?
A jövőre nézve Dr. Wheeler forradalmi változást lát a neuropszichiátriai rendellenességek megközelítésében. „Izgalmasnak tartom annak a lehetőségét, hogy az agy és a test közötti visszacsatolási rendszert alapvető fiziológiai tulajdonságként fogadjuk el” – állítja. „Gyakran a viselkedési tünetek alapján ítéljük meg a mentális egészségügyi rendellenességeket. Azonban valószínűleg sok alapvető biológiai tényezőt figyelmen kívül hagyunk, ha kizárólag az agyra koncentrálunk.”
Dr. Wheeler a Genomic Pressnek adott interjúban hangsúlyozza, hogy sikere nem magányos zsenialitásnak, hanem a csapatmunkának köszönhető. Laboratóriumvezetőként nagyra értékeli, hogy különböző tudományos háttérrel rendelkező embereket hoz össze, akik együtt olyan szinergikus eredményekre jutnak, amelyeket egyedül senki sem érhetne el. „A legjobban azt szeretem, amikor teljesen különböző tudományos (és személyes) háttérrel rendelkező embereket hozok a laborba és a csapatba, hogy együtt dolgozhassanak – mondja. Ez elősegíti az ötletelők közötti kölcsönös inspirálódást. Egyedül nem lehet magas színvonalú tudományt művelni, ehhez szükség van egy nagyszerű csapatra”.
[1] Az asztrociták (az ógörögül ἄστρον, ástron, „csillag” és κύτος, kútos, „üreg”, „sejt”), más néven asztroglia, jellegzetes csillag alakú gliasejtek az agyban és a gerincvelőben. Számos funkciót látnak el, beleértve a vér-agy gátat alkotó endothel sejtek biokémiai szabályozását, az idegszövet tápanyagokkal való ellátását, az extracelluláris ionegyensúly fenntartását, az agyi véráramlás szabályozását, valamint szerepet játszanak a helyreállításban és a hegesedésben az agy és a gerincvelő fertőzését és traumás sérüléseit követően.