Génszerkesztő terápia a gyomor-bélrendszeri rákok ellen
A Minnesotai Egyetem kutatói befejezték az első emberen végzett klinikai vizsgálatot, amelyben a CRISPR/Cas9 génszerkesztő technikát tesztelték az immunrendszer segítésére a fejlett gyomor-bélrendszeri (GI) rákok elleni küzdelemben. A Lancet Oncology folyóiratban nemrég publikált eredmények biztató jeleket mutatnak a kezelés biztonságosságát és potenciális hatékonyságát illetően.
„A genomikus hajtóerőket és a rákot okozó egyéb tényezőket illető ismereteink jelentős fejlődése ellenére, néhány kivételtől eltekintve, a IV. stádiumú vastagbélrák továbbra is nagyrészt gyógyíthatatlan betegség” – mondta Emil Lou, MD, PhD, a Minnesotai Egyetem Orvostudományi Karának, a Masonic Cancer Centernek és az M Health Fairview-nak gasztrointesztinális onkológusa, valamint a klinikai vizsgálat vezető kutatója. „Ez a vizsgálat új megközelítést hoz kutató laboratóriumainkból a klinikai gyakorlatba, és lehetőséget kínál a késői stádiumú betegek kilátásainak javítására.”
A vizsgálatban a kutatók CRISPR/Cas9 génszerkesztéssel módosítottak egy tumorba behatoló limfocitáknak (TIL) nevezett immunsejt-típust. A CISH nevű gén deaktiválásával a kutatók azt találták, hogy a módosított TIL-ek jobban képesek felismerni és megtámadni a rákos sejteket.
A kezelést 12 erősen áttétes, végstádiumú betegnél tesztelték, és általában biztonságosnak bizonyult. A génszerkesztésnek nem voltak súlyos mellékhatásai. A vizsgálatban több betegnél megállt a rák növekedése, és egy betegnél teljes remisszió alakult ki, ami azt jelenti, hogy ennél a betegnél az áttétes daganatok néhány hónap alatt eltűntek, és több mint két év után sem jelentek meg újra.
Úgy véljük, hogy a CISH kulcsfontosságú tényező a T-sejtek tumorok felismerésének és elpusztításának megakadályozásában – mondta Branden Moriarity, PhD, a Minnesotai Egyetem Orvostudományi Karának docense, a Masonic Cancer Center kutatója és a Genomikai Mérnöki Központ tárigazgatója. – Mivel a sejten belül hat, hagyományos módszerekkel nem lehetett blokkolni, ezért a CRISPR-alapú génmódosításhoz fordultunk.
Más, folyamatos adagolást igénylő rákterápiákkal ellentétben ez a génmódosítás végleges és beépül a T-sejtekbe. „Génmódosító módszerünkkel az ellenőrzőpont-gátlás egy lépésben megvalósul és véglegesen beépül a T-sejtekbe” – mondta Beau Webber, a Minnesotai Egyetem Orvostudományi Karának docense és a Masonic Cancer Center kutatója. Az ellenőrzőpont-gátló (checkpoint inhibitor) olyan gyógyszer, amely blokkolja a T-sejtek és egyes rákos sejtek által termelt, ellenőrző pontoknak nevezett fehérjéket. Ezek az ellenőrző pontok segítik megakadályozni, hogy az immunválasz túl erős legyen, és néha megakadályozzák a T-sejteket a rákos sejtek elpusztításában.
A kutatócsoport több mint 10 milliárd módosított TIL-t juttatott a szervezetbe mellékhatások nélkül, bizonyítva, hogy a TIL-ek génmódosítása klinikailag megfelelő környezetben, laboratóriumi körülmények között, nagy számban történő tenyészthetőségük képességének feláldozása nélkül megvalósítható, amit korábban soha nem sikerült véghez vinni.
Bár az eredmények ígéretesek, a folyamat továbbra is költséges és összetett. Folyamatban vannak az erőfeszítések a gyártás egyszerűsítésére és annak jobb megértésére, hogy a terápia miért volt olyan hatékony a teljes remissziót elérő beteg esetében, hogy a jövőbeli kísérletekben tovább lehessen fejleszteni a módszert.