Új gyógyszercélpont a Parkinson-kór kezelésére
A Dundee-i Egyetem tudósai új célpontot fedeztek fel, amely új gyógyszerek kifejlesztését jelentheti a Parkinson-kór kezelésére. Több mint két évtizeddel ezelőtt az MRC Protein Phosphorylation and Ubiquitylation Unit (MRC-PPU) kutatásai feltárták, hogy a korai megjelenésű Parkinson-kór egyik fő oka két gén – a PINK1 és a Parkin – mutációja. Az agysejtek nagymértékben függnek a mitokondriumok nevű, akkumulátorhoz hasonló struktúrákban termelődő energiától, azonban ezek károsodása és az azt követő felhalmozódása számos agyi rendellenességgel, többek között a Parkinson-kórral is összefüggésbe hozható. A PINK1 és a Parkin molekuláris kapcsolóként működnek, jelzik a sérült mitokondriumok eltávolítását, és így megakadályozzák az agysejtek elvesztését, de eddig nehéz volt olyan gyógyszereket kifejleszteni, amelyek közvetlenül bekapcsolják ezeket a géneket.
A Science Advances folyóiratban megjelent új kutatásban azonban a Dundee-i csapat felfedezte, hogy egy teljesen más útvonalon, a HRI vagy EIF2AK1 nevű enzimet kódoló gén blokkolása drámai módon fokozza az útvonal aktiválódását.
A HRI szerepet játszik a sejtek stresszválasz útjaiban, de eddig nem hozták összefüggésbe a Parkinson-kórral. Korábban is fejlesztettek a sejtek stresszválaszát gátló szereket, és a kutatócsoport kimutatta, hogy az ISRIB nevű gátló képes blokkolni a HRI-t és fokozni a PINK1 és a Parkin képességét a sérült mitokondriumok eltávolítására.
Miratul Muqit, az MRC-PPU neurológus szakértője elmondta: „A sérült mitokondriumok felhalmozódása az agyban a Parkinson-kórban az agysejtek elvesztésének egyik fő mechanizmusaként jelent meg, és jelenleg is klinikai vizsgálatok folynak a PINK1 útvonalra irányulóan. Az azonban, hogy felfedeztük, hogy a HRI molekuláris fékként működik a PINK1 útvonalon, teljesen váratlan lehetőségeket nyit meg új gyógyszerek kifejlesztésére, amelyek csökkenthetik a sérült mitokondriumok felhalmozódását a Parkinson-kór és a kapcsolódó agyi rendellenességek kezelésében. Klinikai szempontból már rendelkezésre állnak olyan gyógyszerek, mint az ISRIB, amelyek biztonságosnak bizonyultak emberben, és eredményeink arra utalnak, hogy ezeket azonnal felhasználhatjuk Parkinson-kórban szenvedő betegek klinikai vizsgálataiban.”
Muqit professzor 2008-ban csatlakozott az egyetemhez, és laboratóriuma azóta annak a rejtélynek a feltárásán dolgozik, hogy a PINK1 gén mutációi hogyan vezetnek a sejtekben a mitokondriumok károsodásához. Ez a munka új biomarkerek kifejlesztéséhez vezetett a Parkinson-kór diagnosztizálására, valamint új stratégiák kidolgozásához a betegség kezelésére, amelyeket jelenleg biotechnológiai és gyógyszeripari cégek vizsgálnak . Ez az új kutatás csak a legújabb sikere Muqit professzornak és csapatának, miután az év elején bejelentették, hogy ő fogja vezetni azt az új projektet, amelynek célja, hogy gyorsítsa a Parkinson-kórral kapcsolatos tudományos felfedezések betegekhez való eljutásának folyamatát.