Az klímaváltozás hatása az agyra
A FutureNeuro Research Ireland Center és az Ír Királyi Sebészi Főiskola (RCSI) Orvostudományi és Egészségtudományi Egyetem, valamint az Epilepszia Elleni Nemzetközi Liga (ILAE) Klímaváltozási Bizottságának együttműködésében készült film azonnali intézkedéseket sürget a globális hőmérséklet emelkedésének az epilepsziával, sclerosis multiplexszel és demenciával élő emberekre gyakorolt kockázatainak kezelésére.
A filmben vezető szakértők szerepelnek, köztük a Newcastle Egyetem Dr. Stephen Blenkinsop és David Henshall professzor, a FutureNeuro igazgatója és az RCSI molekuláris fiziológia és idegtudomány professzora. A filmben szerepelnek továbbá neurológiai betegségekkel élő emberek is, akik a változó éghajlat okozta nehézségeikről mesélnek.
Az éghajlatváltozás és az agy egészsége
Az éghajlatváltozás tartósan megemeli a globális hőmérsékletet, ami széles körű következményekkel jár az emberi egészségre nézve. Világszerte több mint 3 milliárd ember él idegrendszeri betegséggel. Új kutatások szerint a hőmérséklet emelkedése növelheti a rohamok gyakoriságát, súlyosbíthatja a tüneteket és ronthatja az agy működését, különösen azoknál, akik érzékenyek a hőmérsékletre, mint például a Dravet-szindrómában szenvedők.
Dr. Stephen Blenkinsop, a Newcastle-i Egyetem Mérnöki Kara klíma és éghajlatváltozás témakörének vezető oktatója szerint „az emberiség éghajlatra gyakorolt hatásának bizonyítékai egyértelműek. A magasabb hőmérséklet számos hatással van az emberi egészségre, a közvetlenül a meleggel kapcsolatos betegségektől kezdve az élelmiszerhez és vízhez való hozzáférés közvetett hatásain át. Ezek a változások a legnagyobb hatással a már amúgy is egészségügyi problémákkal küzdő, kiszolgáltatott emberekre lesznek.”
Sanjay Sisodiya, az UCL neurológiaprofesszora és az ILAE Klímaváltozási Bizottságának elnöke elmondta: „Az agy kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy hogyan reagálunk a környezetünkből érkező kihívásokra, és az agy számos része érzékeny a környezet hőmérsékletére. Ennek következtében, ha az agy már betegségben szenved, akkor érzékenyebb lehet a klímaváltozás hatásaira. Az éghajlatváltozás további súlyosbodásával elengedhetetlen, hogy figyelmet fordítsunk a neurológiai betegségekben szenvedő emberekre gyakorolt hatására.”
Felhívás kutatásra és cselekvésre
A folyamatban lévő kutatások mélyítik az agy és az időjárás közötti kapcsolat megértését, de továbbra is vannak kritikus hiányosságok. A tudósok fejlett képalkotó eszközöket használnak az agy hőmérséklet-ingadozásainak nyomon követésére és a hőstressz idegsejt-aktivitásra gyakorolt hatásának vizsgálatára. Mesterséges intelligenciával működő prediktív modellek azonosítják a veszélyeztetett populációkat és alakítják a célzott beavatkozásokat.
David Henshall professzor elmondta: „Az új képalkotó és genetikai technológiák lehetővé teszik, hogy többet tudjunk meg az agy hőmérséklet-szabályozó rendszereiről és arról, hogy ez hogyan változik olyan állapotokban, mint az epilepszia. E mechanizmusok megértése új kezelési módszerek vagy megelőző stratégiák kidolgozását teheti lehetővé, csökkentve a hő hatását a rohamok kockázatára.”
Az ILAE Klímaváltozási Bizottság támogatja a neurológiai kockázatokkal kapcsolatos kutatásokat, valamint a fenntartható fejlődéshez szükséges politikai reformokat, és együttműködik a globális egészségügyi szervezetekkel. Eközben Írország-szerte, többek között az RCSI-ben is, a Green Labs kezdeményezések a műanyag hulladékok és az energiafogyasztás minimalizálásával igyekeznek csökkenteni a neurológiai kutatások környezeti lábnyomát. Az éghajlatváltozás és az agy egészsége közötti összefüggések kezelése összehangolt, több szektorra kiterjedő válaszlépéseket igényel.
J. Helen Cross, az ILAE elnöke elmondta: „Az éghajlatváltozás korunk egyik legsürgetőbb globális egészségügyi kihívása, és hatása az epilepsziában és más idegrendszeri betegségekben szenvedőkre egyre egyértelműbbé válik. Az ILAE Klímaváltozási Bizottságának munkáján keresztül elkötelezettek vagyunk az új kockázatok megértése, valamint a kutatás, a tudatosság és a cselekvés támogatása mellett. Ez a film hatékony lépés afelé, hogy az idegrendszeri egészség kérdése szilárdan helyet kapjon az éghajlatváltozással kapcsolatos diskurzusban.
Idegrendszeri betegségekkel élni a klímaváltozás korában
A film felhívja a figyelmet a neurológiai problémákkal küzdő emberek éghajlati változásokkal kapcsolatos mindennapi küzdelmeire is. A szélsőséges hőmérsékletek önkéntes elszigetelődéshez vezethetnek. Emma Campbell, egy epilepsziás tinédzser szülője így fogalmaz:
„Amint emelkedik a hőmérséklet, remeteként élünk, bezárjuk az ablakokat, leengedjük a redőnyöket, sőt, még aludni is a hűvösebb földszinten alszunk. A lányom számra ez hihetetlenül nehéz. Kihagyta az iskolai kirándulásokat, és aggódunk, hogy milyen meleg lesz az osztálytermekben. Csak azt szeretnénk, hogy minél normálisabb életet élhessen. Nagyobb tájékozottságra van szükség arról, hogy a hőség hogyan hat a különböző egészségügyi problémákkal küzdő emberekre.”
A veszélyeztetett helyeken élők számára a klímaváltozás tovább súlyosbítja a már meglévő problémákat. A szélsőséges időjárási események károsíthatják a hűtőben tárolt gyógyszereket és akadályozhatják az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. A neurológiai betegségeket kiváltó, szúnyogok által terjesztett betegségek korábban nem érintett régiókban is megjelennek.
A film üzenete egyértelmű: minden mindennel összefügg, és mindenkinek megvan benne a maga szerepe. A tudatosság növelésével, a politikai döntéshozatal ösztönzésével és a kutatás előmozdításával biztosíthatjuk, hogy a neurológiai betegségekkel élők ne maradjanak le a klímaváltozás elleni küzdelemben.