Hogyan okoz „agyi ködöt” a hosszú COVID?

Az Egyesült Államokban becslések szerint 12 millió hosszú COVID-beteg szenved különböző neurológiai tünetektől, például lassúságtól, gondolkodási és koncentrációs nehézségektől, zavartságtól és feledékenységtől, még hónapokkal a vírusfertőzésből való felépülés után is. A betegek akár 200 különböző tünetről is beszámoltak, mind mentális, mind fizikai jellegűekről, amelyek közül a leggyakoribbak az agyi ködösség, a tartós fáradtság és a légszomj.
A neurológiai zavarok például korlátozhatják azokat, akik korábban kiválóan teljesítettek a bonyolult mentális multitasking feladatokban, a hosszú COVID miatt most viszont egyszerre csak egy dologra képesek koncentrálni, ami miatt sokkal kevésbé képesek kezelni a stresszt és elveszítik a munkájukhoz szükséges mentális rugalmasságot.
Amióta a hosszú COVID elismert szindrómaként jelent meg, folyik a kutatás, hogy feltárják a betegség okait jelentő biológiai mechanizmust. Ezek az erőfeszítések új lendületet kaptak, amikor egy kis léptékű tanulmányt tettek közzé, amely kimutatta, hogy a fertőzés után hat hónappal tünetekről beszámol betegeknél megváltozott néhány kulcsfontosságú agyi vegyület szintje.
A michigani Grand Rapidsban található Corewell Health és a Michigan State University kutatói szerint eredményeik további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a kognitív károsodások hátterében valóban biológiai mechanizmus áll. Ez a kutatás az első, amelyben közvetlenül képesek voltak kimutatni a hosszú COVID-betegek agyi területeken jelentkező gyulladását, és ez alátámasztja azokat az elméleteket, miszerint a káros agyi köd és a fáradtság nem csupán mentális problémák, hanem objektíven értékelhető biológiai okokkal állnak összefüggésben – állítják a szerzők.
A multidiszciplináris PLOS One folyóiratban megjelent tanulmány szerint a szerzők olyan biomarkereket kerestek, amelyek utalnak a hosszú COVID-ra, és értékelték a kognitív képességeket azoknál a betegeknél, akiket nagyon konzervatív módon hosszú COVID-ra diagnosztizáltak, vagyis azoknál, akik a SARS-CoV-2 vírussal való első fertőzés után hat hónappal is agyi ködöt tapasztaltak.
Összesen 17, COVID-fertőzéssel diagnosztizált személyt vizsgáltak, köztük 10-et, akik még mindig hosszú COVID-tüneteket mutattak, és egy kontrollcsoportot, amely 7 olyan személyből állt, akik tartós tünetek nélkül gyógyultak meg.
A szerzők megállapították, hogy a tüneteket mutatók alacsonyabb szérumszintű idegnövekedési faktorral (NGF) rendelkeztek, amely fehérje kulcsszerepet játszik az idegsejtek fejlődésében és az agy plaszticitásának fenntartásában. Az NGF összefüggésbe hozható a magas szintű kognitív funkciókkal, amelyekhez memória és mentális rugalmasság szükséges. Ugyanezek a vizsgálati alanyok magasabb interleukin-10 szinttel is rendelkeztek, amely egy erős gyulladáscsökkentő fehérje, amelyet a fehérvérsejtek választanak ki, és amely kulcsfontosságú szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában.
Ugyanakkor a csoport tagjainak az eredménye romlott abban a tesztben (letter fluency), amelynek lényege, hogy minél több azonos betűvel kezdődő szót kell mondani adott idő alatt. Ezzel a neurológiai kognitív teszttel, azt mérik, hogy az alanyoknak milyen gyors a munkamemóriájuk, és a részletekre irányuló figyelmet igénylő végrehajtó funkcióik. A tanulmány társszerzője, Bengt Arnetz, a Michigan State University Családorvostudományi Klinikai Központjának volt elnöke szerint a hosszú COVID-betegeknél megfigyelt, együttes biológiai és neurológiai eltérések jelentősek. „Ez egy nagyon újszerű felfedezés. Ezt eddig még senki sem vizsgálta a bizonyított COVID-fertőzésből felgyógyult betegek körében.”
A tanulmány társszerzője, Michael Lawrence, a Grand Rapids-i Corewell Health klinikai neuropszichológusa szerint „ez a feldolgozási sebességgel kapcsolatos probléma, amely szerintünk valamilyen kapcsolatban áll a COVID »ködösségével«, de ugyanakkor némileg eltérő, a kognitív területen kívül esik – így valószínűleg biológiai okra utal. A tanulmány reményt ad arra, hogy ha ezeket az egyéneket biomarkerekkel korán azonosítani tudjuk, akkor multidiszciplináris kezelést tudunk kidolgozni, amely az egyén minden aspektusára figyelmet fordít.”