A rákvakcina-forradalom kulisszái
Részlet az European Medical Journal által Dr. Lennard Lee-vel készített interjúból
(Lennard Lee egyetemi docens, Oxfordi Egyetem; orvosi igazgató, Ellison Institute of Technology, Oxford, Egyesült Királyság)
Először is szeretnénk hallani, mi inspirálta Önt arra, hogy klinikai munkája mellett ennyi kutatást végezzen. Ez mindig is a terve volt?
Klinikai akadémikus vagyok, ami meglehetősen ritka orvosfajta, mert amit én és más klinikai akadémikusok csinálunk, az az, hogy jelen vagyunk, miközben a jövőre koncentrálunk. Azokat az embereket kezelem, akiknek 2025-ben bevált módszerekkel tudok segíteni, és megpróbálok bevezetni mindent, ami a jövőből érkezik. Az orvosok nagyon jók abban, hogy meglátják, merről jön az új technológia, és eljuttatják azt a betegekhez és a mai világba. Ezért osztom meg az időmet a kutatás és az NHS-orvosként végzett munkám között.
A COVID-19 vakcina kifejlesztése úttörő szerepet játszott a legújabb vakcinák fejlesztésében. Hallottuk, hogy a személyre szabott rákvakcinákat „tudományos fantasztikumnak” nevezte. El tudná magyarázni, hogyan működnek, és miért használja ezt a kifejezést?
A rák más. Minden rákos betegnek más típusú rákja van, amely különböző helyeken jelenik meg, és a genetikai mutációk is mind különbözőek. Ráadásul az immunrendszerünk is különböző. Vannak, akik jobban meg tudnak birkózni egy megfázással, mint mások. Ideális esetben olyan vakcinát vagy kezelést szeretnénk kifejleszteni, amely az immunrendszerünk által felismerhető, és a rákban megfigyelhető rendellenességeken alapul.
Ezt nevezzük individualizált, vagy személyre szabott gyógyászatnak. Ez mindig is hasonlított a tudományos fantasztikus irodalomra. Megveszünk egy kemoterápiás szert, ami tulajdonképpen méreg, és mindenkinek beadjuk; mindenki ugyanazt a gyógyszert kapja. A jelenlegi tudományos fantasztikus megközelítés az AI használatával és a kezelésnek az immunrendszerhez és a rákhoz igazításával jár. Az első generációs gyógyszerek már átestek a III. fázisú tesztelésen, így most már csak az eredményeket várjuk.
Senki sem látta előre. A vakcinafejlesztésbe és az mRNS-be fektetett összes beruházás azt jelentette, hogy a vakcina olcsóbbá válhat, mint valaha. Az egész lakosságnak beadható, alacsony mellékhatású, és szükség szerint frissíthető. Mindenki elismeri, hogy lényegében ugyanaz a vakcina, de a változatok frissítésekor a közepén egy kicsit megváltoztatták. Akkor az emberek azt mondták: „Miért ne frissíthetnénk azt a középső részt, hogy a rákra célozzon, hogy rák elleni vakcinát készítsünk?”
Ez történik most, és izgalmas látni, hogy oly sok rák elleni immunválasz kitart már akár egy évtizedig is. Ezek első generációs termékek, de tovább fogják fejleszteni őket. Ahogy a tudás gyarapszik, és a gépi mesterséges intelligencia fejlődik, szerintem a kezelések is egyre jobbak lesznek, de most még a tudományos fantasztikum korszakában vagyunk, az N=1, személyre szabott, individualizált terápiák korszakában.
Ezért szeretem ezt a területet. Ez az eddigi tapasztalataink öröksége, amelyben a főbb technológiai területek összefonódnak: a mesterséges intelligencia, a genomika és az mRNS, és együttesen hozzák létre ezt az új területet.
Említett néhány korlátot, amelyek közül az egyik a rák elleni vakcinák hozzáférhetővé tétele, különös tekintettel arra, hogy ez milyen erőforrás-igényes feladat lenne. Lát valamilyen lehetőséget arra, hogy a jövőben ezt könnyebben elérhetővé tegyük?
A világ biomérnökei tökéletesítették a vakcinák gyártásának művészetét több millió ember számára. Felkészültünk a világjárványokra, és a kapacitást egész országokra ki lehet terjeszteni. Most azonban az ellenkező problémával állunk szemben. Lehet-e a kapacitást csökkenteni? Lehet-e nagy teljesítményre állítani a gyártást, figyelembe véve, hogy N=1, vagyis mindenki más? A világ legkiválóbb elméi gondolkodnak ezen, mert ez az új kihívás. Jelenleg ez még korlátozó tényező, de a biomérnökök fantasztikusak. Az első gyógyszerek jóváhagyása után szerintem hatalmas lendületet kap majd az a törekvés, hogy megpróbálják megvalósítani a méretgazdaságosságot, és az egészet újra lecsökkenteni. Nem hiszem, hogy ez lehetetlen feladat. Szerintem jelenleg sokan foglalkoznak ezzel a problémával, és bár még egy kicsit több kutatásra lesz szükség, de el fogunk jutni oda.
Ön vezeti az NHS rák elleni vakcina fejlesztési programját. Elmesélné, mi ez a projekt, mi vezetett hozzá, és hogyan tervezi elérni a céljait?
Először is össze kellett gyűjtenünk az elképzeléseket, és egyszerűen megfogalmazni őket, hogy mindenki megértse, miről van szó. Három célt tűztünk ki magunk elé.
2030-ig 10 000 embert akartunk bevonni a kísérletekbe, ami nagy, de elérhető szám, tekintve, hogy évente körülbelül 400 000 embert diagnosztizálnak. Több rákos alcsoportban is előrelépést akartunk elérni, és végül globális fejlődést akartunk ösztönözni. Ez volt a feladatunk. Ezt szem előtt tartva megkérdeztük az embereket: „Egyetértenek ezzel? Támogatják?” Meghívtunk minden vezető onkológust az összes rákközpontból egy terembe, és megkérdeztük őket, hogy hisznek-e ebben, és támogatnák-e. Az első találkozó nagyon jól sikerült. Azóta rendszeresen tartunk találkozókat és rákvakcina-csúcstalálkozókat, közösen írunk cikkeket és készítünk szakpolitikai jelentéseket. A cél az, hogy a közösség maga álljon ki az ügy mellett.
Most azt látjuk, hogy egy olyan közösséget hoztunk létre, amely változást szeretne látni a rákkezelésben. Amikor megnyitják a weboldalaikat, lehetővé teszik a betegeiknek, hogy a sajtóval beszéljenek erről. Ez gyorsabb eredményeket, nagyobb bizalmat, több klinikai vizsgálatot és több ötletet eredményez az Egyesült Királyságban. Egyre több ember élete változik meg.
Háromlépcsős stratégiát alkalmaztunk: összehoztuk a közösséget, fenntartottuk a lendületet, és a betegek érdekében tett erőfeszítéseinkre koncentráltunk. Ezeknek köszönhetően nagy sikert értünk el. Gyakran vagyunk a világ első számú toborzói, ami elképesztő eredmény. Ez az Egyesült Királyságban így működik, ami nem meglepő. 2020-ban világszerte elérhetővé tettük a pandémiás vakcinát. 2025-re pedig egy rák elleni vakcinát adunk a világnak.
Mit gondol, az Egyesült Államok „vakcinaellenes háborúja” van erre a munkára bármilyen hatással?
Ebben a kérdésben nagyon óvatosnak kell lennünk, mert két ország adta a világnak azt a vakcinatechnológiát, amely 2020-ban megváltoztatta a világot: az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Nekünk volt a Vakcina Munkacsoportunk, nekik pedig az Operation Warp Speed. A gyógyszeripar két vezető technológiai szolgáltatója keményen dolgozott, és megajándékozta a világot ezzel a csodálatos mRNS-technológiával.
Szerintem helyes, hogy az amerikai közvélemény sok korcsoportban megkérdőjelezi a kockázatokat és az előnyöket. Jó, hogy párbeszéd folyik, de mint minden gyógyszer esetében, végső soron mindig a személyes döntésnek kell érvényesülnie. A bonyolult dolog az, hogy a jelzéseket félre lehet értelmezni. Ha az oltásellenes reakció azt jelenti, hogy leállítják a rákterápiákat, az problémákat fog okozni. Ha ez arra készteti az amerikai finanszírozókat, hogy leállítsák a kutatások finanszírozását ezen a területen, az akaratlanul is negatív visszhangot kelthet a rákterápiákra nézve. Ha a piac nem nyílik meg, és az egészségügyi rendszerek nem akarnak részt venni ebben, az nagy kár lenne. Minden, amit eddig elértünk, veszélybe kerülhet, beleértve a terület fejlesztésébe és az AI és a genomika összehangolásába történő befektetéseket is. Nem tudom, hogy más országok képesek lennének-e ilyen haladást elérni, mivel mindenkinek előnyös, ha az egész világ összefog a cél elérése érdekében. Az ebből származó gyógyszereknek, amelyeket már hamarosan jóváhagynak és engedélyeznek, szükségük lesz a globális közösség támogatására.
Ha a világ egy része úgy dönt, hogy ebben nem vesz részt, akkor ez – a gyógyszerek hatékonyságától függetlenül – valószínűleg komoly problémákat fog okozni. Minden nemzetnek össze kell fognia, mert így lehet felgyorsítani a rákkutatásokat.
Az NHS-GALLERI vizsgálat[1] jelenleg is folyik. Milyen eredményeket vár a vizsgálattól, és hogyan befolyásolhatja az Egyesült Királyság egészségügyi ellátását egy többféle rákot felismerő eszköz bevezetése?
Az elképzelés az, hogy ha az emberek évente csináltatnak vérvizsgálatot, akkor ebből ki lehetne szűrni a rákot, és ez többféle rákos megbetegedés korai felismerését tenné lehetővé. Nem kellene megvárni a tünetek, például fájdalom, vérzés, hányás vagy hasmenés megjelenését.Ez azért lehetséges, mert a szekvenálás egyre olcsóbbá válik, és az emberek nem bánják, ha vérvizsgálatot kell végezni, mert ez egy egyszerű dolog. Hasonló technológiát használ, mint a mesterséges intelligencia és a genomika, de ezúttal csak vérvizsgálatot alkalmaz. Ez a vizsgálat az egyik legnagyobb volt a világon, 140 000 ember vett részt benne az NHS-en belül, és most már befejeződött, a követési szakaszban van. Számos más kísérlet is folyik ezen a területen. Ha ez hatékonynak bizonyul, és elég érzékeny, akkor elképzelhető egy olyan jövő, amikor az embereknek nem kell kamerákat behelyezni a testükbe, és nem kell átesniük ezeken a szűrővizsgálatokon. Sokkal egyszerűbb lehet, csak egy egyszerű vérvételre lesz szükség. Jelenleg azonban még nem állnak rendelkezésre az eredmények.
Az eredményeket még tesztelni kell, de ez egy új technológiai forma lehet. Lehet, hogy olyan világban élünk majd, ahol a vérvizsgálatok korábban felismerik a rákot, és ha korán felismerik és eltávolítják, a vakcinák remélhetőleg megakadályozzák a visszatérését, és évtizedekig védelmet nyújtanak. Ha valaha eljutunk erre a szintre, az csodálatos lenne.
[1] Az NHS-GALLERI vizsgálat egy randomizált, kontrollált vizsgálat (RCT), amely egy új, Galleri nevű vérvizsgálat hatékonyságát értékeli a tünetmentes egyéneknél a rák korai felismerésében. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a Galleri a standard rák szűréssel kombinálva képes-e a rákot korábban felismerni, ami potenciálisan sikeresebb kezelési eredményekhez vezethet.