Az agresszív emlőrák új kezelése 100%-os túlélési arányt ért el
Az örökletes emlőrák új, műtét előtti kezelési stratégiája elképesztő, 100%-os túlélési arányt ért el egy egyszerű, de hatékony időzítési módosításnak köszönhetően. A Cambridge-i kutatók által vezetett legutóbbi klinikai vizsgálatban minden olyan beteg, aki műtét előtt kemoterápiát és célzott rákgyógyszert kapott, túlélte a kezelést követő kritikus hároméves időszakot. A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez lehet a leghatékonyabb terápia a BRCA1 és BRCA2 génmutációkkal összefüggő korai stádiumú emlőrák kezelésében.
Ezek az örökletes rákfajták rendkívül nehezen kezelhetők, és 2013-ban váltak széles körben ismertté, amikor Angelina Jolie, a BRCA1 gén hordozója, megelőző műtét mellett döntött. Míg a jelenlegi kezelés általában a műtét előtti kemoterápiával és immunterápiával történő tumorcsökkentést jelenti, ez az új megközelítés jelentősen javíthatja a műtét utáni magas kockázatú időszak hosszú távú eredményeit.
A Partner Program más megközelítést alkalmazott, és két újítást vezetett be: az olaparib és a kemoterápia műtét előtti alkalmazását, valamint a kezelések időzítése gondos megválasztásának előnyeit. (Az olaparib tabletta formájában kapható, célzott rákgyógyszer, amely már elérhető az NHS-ben.)
A Cambridge-i Egyetemi Kórházak (CUH) NHS Alapítványi Trösztjéhez tartozó Addenbrooke’s Kórház és a Cambridge-i Egyetem vezetésével végzett vizsgálatban az Egyesült Királyság 23 NHS-intézményéből toboroztak betegeket. Az eredmények azt mutatják, hogy a kemoterápia és az olaparib között 48 órás „szünet” hagyása jobb eredményeket hoz, valószínűleg azért, mert a beteg csontvelője időt kap a kemoterápiából való felépülésre, miközben a tumorsejtek érzékenyek maradnak a célzott gyógyszerre. A kemoterápiát követően olaparibbal kezelt 39 beteg közül csak egy betegnél tért vissza a betegség három évvel a műtét után, és a betegek 100%-a túlélte a betegséget. Ehhez képest a kontrollcsoportban a túlélési arány három évvel a műtét után 88% volt. A kontrollcsoportban kemoterápiával kezelt 45 beteg közül kilencnél tért vissza a betegség, közülük hatan meghaltak.
Az eredmények alkalmazhatók lehetnek más, a BRCA gének hibás másolatai által okozott rákos megbetegedésekre is, például egyes petefészek-, prosztata- és hasnyálmirigyrákokra. Emellett költségmegtakarítási előnyökkel is járhat az NHS számára, mivel a jelenleg olaparibbal kezelt betegek a műtét után 12 hónapig szedik a gyógyszert, míg a klinikai vizsgálatban részt vevő betegek a műtét előtt 12 héten át szedték a tablettákat.
Az Addenbrooke kórház tanácsadója és a vizsgálat vezetője, Jean Abraham professzor így nyilatkozott: „Ritkán fordul elő, hogy egy ilyen vizsgálatban 100%-os túlélési arányt érnek el ilyen agresszív típusú rákok esetében. Rendkívül izgatottak vagyunk ennek az új megközelítésnek a lehetőségei miatt, mivel elengedhetetlen, hogy megtaláljuk a módját a BRCA1 és BRCA2 génekkel kapcsolatos rákok kezelésének és remélhetőleg gyógyításának.”
Mark O’Connor, az AstraZeneca korai onkológiai kutatás-fejlesztési részlegének vezető tudósa elmondta: „A Partner-kísérlet rávilágít a rák korai felismerésének és kezelésének fontosságára, valamint az innovatív tudomány értékére a klinikai kísérletek tervezésében, ebben az esetben a csontvelő őssejtek felhasználásával a kombinált szünet ütemezésének meghatározásában. Bár az eredményeket nagyobb léptékű vizsgálatokkal kell még validálni, rendkívül izgalmasak.”
Abraham professzor és csapata jelenleg a kutatás következő fázisát tervezi, amelynek célja, hogy egy nagyobb mintán megismételjék az eredményeket, és megerősítsék, hogy a Partner-megközelítés a jelenlegi standard kezeléshez képest kevésbé toxikus és költséghatékonyabb kezelést kínál a betegek számára.