A felesleges rákszűrések abbahagyása sem egyszerű
A BMJ Journals-ban megjelent tanulmány szerint a felesleges, sőt potenciálisan káros rákszűrések széles körű alkalmazásának megszüntetése akár 13 évig, vagy még még ennél is tovább tarthat.
Az egyes rákfajták szűrésére vonatkozó irányelveket az Egyesült Államok Megelőző Szolgáltatások Munkacsoportja (United States Preventive Services Task Force) állítja össze, amely egy független, önkéntesek által működtetett kutatóintézet, amelyet az Egyesült Államok Egészségügyi és Szociális Minisztériuma támogat. A munkacsoport magas színvonalú, publikált kutatások alapján osztályozza a szűrővizsgálatokat, ahol pl. a „D” osztály azt jelenti, hogy egy adott csoportban nem szabad elvégezni a vizsgálatot, mert átlagosan kevés haszna van, vagy akár káros is lehet a betegekre.
1996 és 2012 között a munkacsoport új irányelveket adott ki, amelyek bizonyos rákfajták, például a petefészek-, pajzsmirigy-, hererák és hasnyálmirigyrák szűrését nem javasolják tünetmentes betegeknél. Emellett korlátozták a méhnyak- és prosztatarák szűrésére indokolt korcsoportokat is.
A túlzott szűrés sok negatív következménnyel járhat. A felesleges szűrések a betegeket potenciális túldiagnosztizálásnak, fájdalomnak és túlzott kezelésnek teszik ki, miközben több pénzbe kerülnek és szorongást és félelmet okoznak. Az „új” irányelvek a hasznok és kockázatok alapos mérlegelése alapján készültek. Ha egy adott vizsgálat esetében a kockázatok meghaladják a hasznokat, akkor azt nem javasolják.
Jennifer LeLaurin, Ph.D., a Floridai Egyetem egészségügyi eredmények és biomedicinális informatika adjunktusa és az új tanulmány vezető szerzője és munkatérsai, az USA-beli Nemzeti Rákkutató Intézet Rákkutatási Tudományos Konzorciumának támogatásával átvizsgálták a rákszűrési módszerek alkalmazásának adatait. Különös figyelmet fordítottak azokra az új irányelvekre, amelyek nem javasolják a méhnyakrák szűrését 21 év alatti és 65 év feletti nőknél, valamint a prosztatarák szűrését 70 év feletti férfiaknál.
Míg a méhnyakrák szűrésének aránya a fiatal nők körében mindössze egy év alatt felére csökkent, a 65 év feletti nőknél 13 évbe telt, mire elérte ezt a szintet. És annak ellenére, hogy 2012-ben új irányelveket vezettek be az idősebb férfiak prosztatarák-szűrésének megszüntetésére, a szűrés aránya még mindig nem csökkent 50%-kal, amit LeLaurin csapata a széles körű szűrés befejezésének küszöbértékeként határozott meg.
Számos akadály áll a felesleges szűrések csökkentésének útjában, többek között a tehetetlenség és a rák korai felismerésének szükségességével kapcsolatos általános aggodalom. „Nagyon nehéz rávenni valakit, hogy abbahagyjon valamit, amit évek óta csinál. Az orvosoknak is vannak olyan betegeik, akik elvárják, hogy bizonyos vizsgálatokat végezzenek. Ha a szűrési irányelvek gyakran változnak, az zavaró. Különösen zavaró a betegek számára” – mondta LeLaurin, aki egyben az UF Health Cancer Center tagja is.
A kutatók által vizsgált egyéb rákos szűrésekre vonatkozóan kevés információ állt rendelkezésre, mivel kevés mechanizmus létezik az új irányelvek kiadása utáni események nyomon követésére. Ezek közé tartoznak a petefészek-, pajzsmirigy-, here- és hasnyálmirigyrák. „Nehéz megmondani, hogy ezek a már nem ajánlott szűrések közül milyen gyakorisággal történnek” – mondta LeLaurin. „Hatékonyabb eszközökre van szükségünk ahhoz, hogy azonosíthassuk, hol történnek nem megfelelő szűrések. Meg kell fontolnunk, hogyan lehetne visszaszorítani a fölösleges szűréseket, és felvilágosító munkát kell végeznünk a betegek körében a szűrések előnyeiről és kockázatairól, a szükségességükről vagy éppen feleslegességükről” – mondta LeLaurin.