A glioblastoma új génterápiája
A Pennsylvaniai Egyetem kutatói úgy vélik, hogy egy lépéssel közelebb kerültek a glioblastoma, az agydaganatok leghalálosabb formájának gyógyításához. Az új kezelés a CAR T-sejt terápiát alkalmazza, amelynek során a betegek saját immunrendszeréből kivonják a T-sejteket, és módosítják őket, hogy azonosítsák a rákos sejtek specifikus antigéneit, vagyis markereit. A módosított T-sejteket ezután visszaadják a betegnek, ahol azok felkutatják a rákos sejtek és daganatok felületén található markereket, hogy megsemmisítsék őket.
Bár a CAR T-terápia rendkívül sikeresnek bizonyult a leukémia és a limfóma típusú vérrákok kezelésében és gyógyításában is, az idegsebész Dr. Donald O’Rourke szerint a terápia nem volt annyira hatékony a glioblastoma típusú szilárd daganatok elleni küzdelemben. De reméli, hogy ez most megváltozik. „Úgy gondoljuk, hogy ez egy új megközelítés a hosszú távú remisszió, majd végül a gyógyulás felé vezető úton. Még nem értük el a célt, de az eredményeink nagyon biztatóak.”
Változások a CAR T-terápia alkalmazásában és a sejtek célpontjaiban
A kutatók két jelentős változtatást hajtottak végre a glioblastoma CAR T-sejtterápiájában. Először is, a terápiát nem a gerincbe és a gerincvelő folyadékba injekciózzák, hanem egy fejbőrbe beültetett eszközön keresztül közvetlenül az agyba juttatják. Másodszor, a kezelést kétértékűvé tették, vagyis nem csak egy glioblastoma sejtmarkert céloz meg, hanem kettőt. „Ha csak egyet célztt meg, akkor nem érte el a tumor teljes területét” – mondta O’Rourke.
A kutatócsoport egy kis, 18 betegből álló csoporton tesztelte a terápiát egy első fázisú klinikai vizsgálatban, amely elsősorban a kezelés biztonságosságát vizsgálta. A leggyakoribb mellékhatás a neurotoxicitás, vagyis az agy vagy az idegrendszer károsodása volt, de a június 1-jén a Nature Medicine folyóiratban közzétett új tanulmány eredményei szerint ez szinte minden betegnél néhány napon belül visszafordítható volt.
Az adatok azt mutatták, hogy a klinikai vizsgálatban részt vevő betegek többségénél a tumorok bizonyos mértékben összezsugorodtak, ami O’Rourke szerint több időt nyerhet a remisszióban. „Nem csupán néhány hónapos eredményre számítunk. Valami olyanról van szó, ami nagy áttörést jelenthet. Van egy 20 hónapja kezelt betegünk, akinek a kezelés előtt négy hetet jósoltak, és már 20 hónapja tünetmentes” – mondta.
Út a jövőbeli gyógyuláshoz
O’Rourke, aki több mint 25 éve tanulmányozza és kutatja a glioblastoma kezelését, ezt a kezelést és annak első eredményeit „a leghatásosabbnak, messze a legerőteljesebbnek és a legígéretesebbnek” nevezte. Jelenleg az agresszív agydaganatban szenvedők átlagos túlélése 12–18 hónap, a visszatérő glioblastomában szenvedőknél pedig még rövidebb, 3–9 hónap. A glioblastoma különösen trükkös, mondta O’Rourke, mert minden betegnél másképp jelentkezik. Emellett mutálódik és rezisztenssé válik a kemoterápiás és sugárkezelésekkel szemben, így a legtöbb betegnél a remisszió után a tumor kiújul, vagyis újra növekedni kezd.
A CAR T-sejtterápia új megközelítésével új lehetőség nyílt, és O’Rourke szerint még tovább lehetne erősíteni ezt a kezelést. „Van néhány módosítás, amit végrehajthatunk, és amelyekkel jobb és tartósabb tumorellenes választ érhetünk el. Nem ígérnék túl sokat, de ez egy új gyógyszerkategória felé vezető út, amely sokkal hosszabb remissziót eredményezhet a glioblastomában.”
A terápia még korai, 1. fázisú klinikai vizsgálatban van. A Penn szakértői azt remélik, hogy a CAR T-sejt terápiát újonnan glioblastomával diagnosztizált betegeken is tesztelhetik, akiknél kevesebb lehet az előző kezelésekből származó rezisztencia. Végezetül a kutatók a gyógyszergyártás felfuttatását tervezik, hogy több beteg bevonásával és több klinikai helyszínen végezzenek hatékonysági vizsgálatokat, végső céljuk pedig a szövetségi gyógyszerengedély megszerzése.