Új technológia az epilepsziában szenvedő emberek mentális egészségügyi ellátásában
Az epilepsziában szenvedő felnőttek és fiatalok akár egyharmada mentális egészségügyi problémákkal, például depresszióval és szorongással is küzd. Egy új ajánlássorozat célja, hogy segítse a neurológusokat az ellátás integráltabbá tételében.
Az epilepsziában szenvedő betegek ellátása régóta a rohamok kezelésére összpontosít, annak ellenére, hogy az epilepszia és a mentális egészségügyi problémák közötti összefüggés jól ismert. Milena Gandy pszichológiaprofesszor és klinikai pszichológus szerint ezek a betegségek gyakran együtt fordulnak elő a neurobiológiai és pszichoszociális tényezők komplex kölcsönhatása miatt. „A depresszió, a szorongás és az epilepszia közös neuropszichiátriai útvonalakon és mechanizmusokon alapulnak” – mondja. „Egyes esetekben a hangulatzavarok megelőzhetik a rohamok megjelenését, vagy akár maguk is részét képezhetik a rohamoknak.”
Ráadásul az epilepsziával való együttélés pszichológiai terhe, beleértve a stigmát, a társadalmi visszahúzódást, a memóriaproblémákat és a gyógyszerek mellékhatásait, jelentősen befolyásolhatja a mentális jólétet. Kezelés nélkül a szorongás és a depresszió még nagyobb hatással lehet az ember életminőségére, mint a rohamok, és rendkívül káros hatással lehet mind az epilepszia kezelésére, mind a hosszú távú prognózisra.
Gandy egyetemi docens vezető szerzője az Epilepsia folyóiratban megjelent új cikknek, amely összefoglalja az epilepsziában szenvedő emberek számára nyújtott integrált mentális egészségügyi szolgáltatások globális tapasztalatait, azzal a céllal, hogy tájékoztassa és alakítsa a jövőbeli kezdeményezéseket ezen a területen. A cikkben bemutatott gyakorlati stratégiák adaptálhatók a világ bármely kórházában és klinikáján, és sikeres példákat mutatnak be azok mindennapi alkalmazására.
Az epilepsziával foglalkozó nemzetközi szervezet (ILAE) már régóta hangsúlyozza, hogy integráltabb, a mentális egészségügyi problémákat is magában foglaló epilepsziás ellátásra van szükség, de ezeknek az ajánlásoknak a beépítése a rutin rohamkezelésbe lassan halad. Gandy szerint egyes klinikusok azért haboznak felvetni a mentális egészségügyi problémákat, mert nem tudják, mit tegyenek, ha problémát találnak.
„A beszélgetés elkerülése nem oldja meg a problémát, csak azt jelenti, hogy a beteg egyedül marad a gondjaival” – mondja Gandy. „Az epilepsziában szenvedő emberek gyakran mondják nekem, hogy inkább rohamot szenvednek, mint depresszióval élnek. Az integrált ellátás célja az egész ember kezelése, nem csak a fizikai tünetek enyhítése.”