Új biomarker-panel a hasnyálmirigyrák korai felismerésére

A hasnyálmirigyrák (PC) továbbra is az egyik leghalálosabb rákos megbetegedés világszerte, a betegek mindössze 13%-a él túl öt évvel a diagnózis után. Magyarországon évente körülbelül másfél ezer új hasnyálmirigyrákos esetet diagnosztizálnak. A hasnyálmirigyrák a rákos halálozások között az ötödik leggyakoribb Magyarországon, és az összes rákos halálozás közel 5%-át okozza.

Az egyik legnagyobb kihívás a korai felismerés hiánya, mivel a hasnyálmirigyrák korai stádiumában a tünetek homályosak, ezért a diagnózis gyakran csak akkor születik, amikor a betegség már előrehaladott, kevésbé kezelhető stádiumban van.

A Trinity College Dublin Orvostudományi Karának kutatói által vezetett, a Maher laboratóriumi csoport irányítása alatt végzett új kutatás a hasnyálmirigy cisztás elváltozásaira (PCL) összpontosít – ezek a hasnyálmirigyben vagy annak felületén kialakuló folyadékkal teli tályogok –, amelyek közül néhány hasnyálmirigyrákká alakulhat. Az eredményeket bemutató tanulmány a Scientific Reports folyóiratban jelent meg.

Jelenleg az orvosok nehezen tudják megkülönböztetni, mely PCL-ek ártalmatlanok, és melyek jelentik a legnagyobb kockázatot, és válhatnak rákossá. Ennek megoldására a Maher laboratórium egy biomarkerekből álló panelt fejlesztett ki, amely a vérben és a cisztás folyadékban található mérhető biológiai jelek kombinációja, és nagy pontossággal képes megkülönböztetni egymástól az alacsony és a magas kockázatú betegeket.

Ez a panel olyan fehérjéket és genetikai anyagokat tartalmaz, amelyek a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázati szintjétől függően különböző koncentrációban jelennek meg a betegekben. A biomarkerek kimutatásával a betegség még a kialakulása előtt felismerhető, így lehetővé válik a korai, ezáltal hatékonyabb kezelés.

Jelenleg több különböző nemzetközi irányelv is létezik, amelyeket a klinikusok a tünetek és a képalkotó vizsgálatok alapján alkalmaznak a betegek hasnyálmirigyrák-kockázatának értékelésére. Az irányelvek közötti eltérések azonban arra utalnak, hogy a jelenlegi kockázatértékelési módszerek nem egységesek, és ez is hozzájárulhat a diagnózisok elmulasztásához vagy késleltetéséhez.

Ez az új biomarkerekből álló panel ebben is változást hozhat, mivel objektívebb, biológiai alapú módszert kínál a magas kockázatú betegek azonosítására, ami potenciálisan csökkentheti az alul- vagy túlkezeltek számát.

Az ígéretes biomarkerek mellett a kutatók négy nagy adathalmazt is közzétettek eredményeikkel kapcsolatban. Ezek most nyilvánosan hozzáférhetők, és kombinálva egyedülálló, hatékony forrásként szolgálhatnak a hasnyálmirigyrák kutatásához.A világ minden táján dolgozó tudósok mostantól felhasználhatják ezeket az adatokat új kezelési módszerek feltárására, a PCL-ek kialakulásának tanulmányozására vagy a PC további korai tüneteinek kutatására.

Stephen Maher professzor, a kutatócsoport vezetője elmondta, hogy céljuk egy kevésbé invazív betegmegfigyelési módszer kidolgozása is. Ez megkönnyítené és kényelmesebbé tenné a rutin megfigyelést mind a betegek, mind az orvosok számára, ami kulcsfontosságú tényező a hosszú távú ellátás javításában. A csapat következő lépése valószínűleg a biomarkerek paneljének validálása egy nagyobb betegcsoporton és a klinikai gyakorlatban való alkalmazásához szükséges eszközök fejlesztése lesz. Egy olyan területen, ahol a korai felismerés élet-halál kérdése lehet, ez a kutatás fontos előrelépést jelent.(Forrás: knowridge.com)