A Parkinson-kór és a mitokondriumok
A Parkinson-kór egy agyi rendellenesség, amely világszerte több millió embert érint. Lassan károsít bizonyos agysejteket, ami megnehezíti a betegek normális mozgását, gondolkodását, és egyes esetekben még a memóriájukat is károsítja. Ez a betegség főként idősebb felnőtteket érint, és az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb idős korban jelentkező agyi rendellenesség. A tudósok évek óta tanulmányozzák a Parkinson-kórt, de még mindig nem értik teljesen, miért alakul ki. A pontos ok ismerete nélkül nagyon nehéz hatékony kezelési módszereket kidolgozni. A Koppenhágai Egyetem új tanulmánya azonban változást hozhat ebben a helyzetben.
A Shohreh Issazadeh-Navikas professzor vezette kutatócsoport felfedezett egy kulcsfontosságú problémát, amely Parkinson-kórhoz vezethet. A kutatók a sejtek apró részeire, a mitokondriumokra összpontosítottak. A mitokondriumok kis erőművekként működnek: előállítják a sejtek működéséhez szükséges energiát. Amikor a mitokondriumok megsérülnek, a sejteknek el kellene távolítaniuk őket. Parkinson-kórban azonban ez a folyamat nem működik megfelelően.
Mivel a sérült mitokondriumok nem kerülnek eltávolításra, a sejtek energiát kezdenek veszíteni. Ráadásul káros fehérjék kezdenek felhalmozódni az agyban. Idővel ezek a problémák az agysejtek elhalásához vezethetnek. Valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy a Parkinson-kórban szenvedő emberek mozgási problémákkal, memóriavesztéssel és egyéb tünetekkel küzdenek.
A tanulmány egyik legmeglepőbb része, hogy az immunrendszerünkhöz tartozó gének szintén nagy szerepet játszanak ebben a folyamatban. Normális esetben ezek az immun gének védnek minket, amikor megbetegszünk. A kutatók azonban azt találták, hogy ezek a gének az idegsejtekben is segítik a mitokondriumok egészségének fenntartását. Ha ezek a gének nem működnek megfelelően, a mitokondriumok nem tudnak elegendő energiát termelni, ami Parkinson-kórhoz vezethet.
A tudósok kapcsolatot találtak a Parkinson-kór és a szervezet COVID-19-hez hasonló fertőzésekre adott reakciója között is. Megállapították, hogy az egyik immunrendszerrel kapcsolatos gén mutációja súlyosbíthatja a COVID-19 tüneteit. Ez azt mutatja, hogy agysejtjeink és immunrendszerünk egészsége szorosan összefügg.
A tanulmányban Parkinson-kórban szenvedő emberek agyszövetét is vizsgálták, és összehasonlították azokéval, akik nem szenvedtek a betegségben. A Parkinson-kórban szenvedő emberek agyában magasabb PIAS2 fehérjeszintet találtak. Ez a fehérje a betegség jele lehet, és a jövőben segíthet az orvosoknak a korai diagnózisban.
Még ennél is fontosabb, hogy ennek a fehérjének a biológiai útvonalát célba véve meg lehetne akadályozni a Parkinson-kór súlyosbodását. Sőt, akár a betegséghez gyakran társuló memória- és gondolkodási problémák megelőzésében is segíthet. Ez új irányt ad a tudósoknak a kezelések kidolgozásában. A kutatók úgy vélik, hogy ez az út más Parkinson-kór formákban is szerepet játszhat, nem csak az általuk vizsgált típusban. Ez azt jelenti, hogy a felfedezés a jövőben még több embernek segíthet.
Eredményeiket a Molecular Psychiatry folyóiratban tették közzé. Bár további kutatásokra van szükség, ez a tanulmány reményt ad arra, hogy egy napon talán meg tudjuk állítani vagy megelőzni a Parkinson-kórt, mielőtt súlyos károsodást okoz.
Ez a kutatás azt is megmutatja, hogy testünk különböző rendszerei hogyan kapcsolódnak egymáshoz – hogyan működik együtt az immunrendszer, az energiatermelés és az agy egészsége. Ha ennek az egyensúlynak egy része megromlik, az súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, mint például a Parkinson-kór. De ezeknek a kapcsolatoknak a jobb megértése egy lépéssel közelebb visz minket ahhoz, hogy jobb módszereket találjunk a betegség kezelésére vagy akár megelőzésére.