Az öröklődés csak korlátozott szerepet játszik a mentális betegségekben
Az Aarhus Egyetem tudósai által végzett átfogó kutatás jelentős eredményeket hozott a mentális betegségek okainak feltárásában. Eszerint az öröklődés csak az esetek egy kis részében játszik szerepet. A The Lancet Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmány beszámolója szerint több mint 3 millió dániai személy adatait elemezték. A cél a mentális egészségügyi rendellenességekkel kapcsolatosan elterjedt tévhitek eloszlatása volt.
Bár széles körben elterjedt vélemény, hogy a mentális betegségek, mint például a skizofrénia, a bipoláris zavar és a szorongásos állapot, elsősorban örökletesek, a tanulmány feltárta, hogy a diagnosztizált betegek túlnyomó részénél nincs ismert családi előzménye ezeknek a betegségeknek. A tanulmány megállapítja, hogy például a skizofréniával diagnosztizált személyek körülbelül 89%-ának nincs közeli hozzátartozója, akinél ezt a betegséget diagnosztizálták.
Hasonlóképpen, a szorongásos állapotban szenvedők körülbelül 60%-a olyan családból származik, ahol korábban nem fordult elő ilyen betegség. Ezek a statisztikai adatok megkérdőjelezik azt a nézetet, hogy a mentális egészségügyi problémák kizárólag örökletesek, és hangsúlyozzák azok eredetének összetettségét.
A tanulmány fontos kérdéseket vet fel a mentális zavarok kialakulásában szerepet játszó tényezőkről. Bár a genetikai hajlamnak is van szerepe, a kutatás eredményei rámutatnak, hogy a mentális betegségeket nem egyetlen gén, hanem több genetikai variáció befolyásolja. Ezenkívül külső tényezők, mint például a környezet és a váratlan események is jelentősen befolyásolják e betegségek kialakulásának valószínűségét.
A tanulmány egyik legfontosabb aspektusa, hogy az abszolút kockázatra összpontosít, amely számszerűsíti, hogy 100 emberből hánynál alakulhat ki nagy valószínűséggel egy adott mentális zavar az élete során. Ez a technológia értékes információkkal szolgál a mentális egészségügyi problémákkal küzdő személyek családjai számára, mivel egyértelművé teszi, hogy ha egy családtag mentális betegségben szenved, az nem jelenti azt, hogy a család többi tagja is érintett lesz.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a mentális betegségek családi előfordulása nem egyenlő a betegség kialakulásának determinisztikus kimenetelével. Például, akiknek elsőfokú rokonát skizofréniával diagnosztizáltak, azok 92% nem betegszik meg. Ez a felismerés segít enyhíteni a félelmeket és csökkenteni a mentális egészségügyi problémákkal kapcsolatos stigmát.
A kutatás alapjául szolgáló, több, mint hárommillió személy adatain alapuló adatbázis Dániában, a nemzeti nyilvántartások felhasználásával készült, generációkon át, az 1970-es évektől egészen a 2020-as évek elejéig követve a mentális egészségügyi diagnózisokat. A tanulmány eredményei alapul szolgálhatnak a öröklődés, a családszerkezet és a mentális egészség közötti kölcsönhatásokra irányuló jövőbeli kutatásokhoz.
A tanulmány a mentális betegségek kezelésében kettős technológia alkalmazását javasolja: egyrészt a személyre szabott orvoslást, amely figyelembe veszi az egyéni genetikai és környezeti tényezőket, másrészt a szélesebb körű társadalmi intézkedéseket. Ezek közé tartozhatnak a stressz csökkentésére és a mentális jólét előmozdítására irányuló kezdeményezések a teljes népesség körében.