A fogak rossz állapota szorosan összefügg a gyomorrák kockázatával:
A BMC Medicine folyóiratban közzétett új tanulmány kimutatta, hogy a parodontitisben szenvedő egyéneknél 11%-kal magasabb a gyomorrák, és 25%-kal magasabb a cardia gyomorrák kockázata, mint a jó fogazattal rendelkezőknél. A cardia gastricus rák egyfajta gyomor (gastricus) rák, amely a cardia-ban, a gyomor felső, a nyelőcsőhöz legközelebb eső részében alakul ki, ahol az étel a gyomorba jut.
A gyomornyálkahártya hámsejtjei a gyomorrák (GC) forrása, amely rossz általános túlélési arányú rák. A GC az anatómiai elhelyezkedéstől függően a nem kardia gyomorrák vagy a kardia gyomorrák kategóriájába sorolható. Bár a korábbi kutatásokat korlátozta a retrospektív módszertan és a kis mintanagyság, a rossz szájüregi egészséget összefüggésbe hozták a GC megnövekedett kockázatával.
A fogak számának és a fogászati egészségi problémáknak a GC hosszú távú kockázatára gyakorolt hatását – beleértve a cardia és a nem cardia altípusait is – 19 éves és idősebb svéd felnőttek körében vizsgálták ebben a tanulmányban svéd országos nyilvántartások felhasználásával. A tanulmány 2009 és 2016 között közel hatmillió olyan 19 év feletti svéd személyt követett nyomon, akik fogorvoshoz fordultak. Emellett a GC-betegeket összehasonlították testvéreikkel egy kontroll-vizsgálatban.
A különböző szájegészségügyi problémák és a GC kockázata közötti kapcsolat értékelésére Cox-regressziós elemzéseket végeztek, az elért életkorral, mint időkerettel és a lehetséges zavaró tényezők ellenőrzésével. Annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak az eredmények megbízhatóságáról, számos érzékenységi elemzést is végeztek, és az elemzéseinket életkor és nem szerint rétegezték.
Ez a kutatás 3993 új GC esetet talált, amely 1241 cardia GC-t és 2752 nem cardia GC-t tartalmazott, 6,4 éves átlagos követési idővel. A parodontitisben szenvedő embereknél 11%-kal, illetve 25%-kal nagyobb valószínűséggel alakult ki GC, illetve cardia GC, mint az egészséges fogakkal rendelkező embereknél. A testvérvizsgálatok következetesen kedvező összefüggést találtak az odontogén gyulladás és a GC kockázata között. Emellett azt találták, hogy a GC kockázata és a megmaradt fogak száma között dózis-válasz kapcsolat állt fenn, és a nagyobb kockázat kevesebb foghoz kapcsolódott.
Továbbá nem találtak szignifikáns összefüggést a GC vagy altípusai kockázata és a megmaradó fogak száma vagy a fogászati gyulladásos betegségek között. Ezek az eredmények az érzékenységi vizsgálatokban és minden kor- és nemi alcsoportban jól megállták a helyüket. Összességében, a testvérkontrollos elemzéseket is figyelembe véve, ez a populációs alapú vizsgálat további bizonyítékot nyújt arra, hogy a kevesebb foggal való rendelkezés összefügg a GC magasabb kockázatával. Ezek az összefüggések mind a cardia, mind a nem cardia altípusokra igazak.