Precíziós orvoslás a rákterápiában
A rákbetegek terápiás kezelésében alkalmazott precíziós orvoslás magában foglalja a kezeléseknek a betegek egyedi genetikai adottságaihoz és életmódjához, valamint a konkrét tumor sejt- és molekuláris jellemzőihez és mikrokörnyezetéhez való igazítását. A tudósok és klinikusok gyakran személyre szabott orvoslásnak, individualizált orvoslásnak vagy célzott terápiának nevezik a precíziós orvoslást. A precíziós orvoslás kulcsfontosságú alternatívája a jelenlegi szabványos kezeléseknek, mint például a kemoterápia és a sugárkezelés, amelyek csak a betegek egy részénél hatékonyak, és még ilyenkor is ugyanúgy pusztítják az egészséges szöveteket mint a rákos sejteket.
A rák rendkívül sokféle betegség; molekuláris jellemzők alapján száz különböző alcsoportba sorolható rák létezik. Az orvosok a precíziós gyógyászatot arra használják, hogy azonosítsák, milyen terápiás kezelés lesz hatékony az egyes betegek számára, például új generációs szekvenálással elemezve a tumorogenezist működtető genetikai mutációkat vagy a tumor egyéb molekuláris jellemzőit.
Mikor alkalmazzák a precíziós gyógyászatot a rákkezelésben?
Az orvosok akkor alkalmazhatják a precíziós gyógyászatot az onkológiában, ha a tumor nem reagál a jelenlegi szabvány kezelésekre, például a kemoterápiára és a sugárterápiára. Szekvenálhatják a tumor genomját, hogy azonosítsák a tumor növekedését működtető vagy a kezelésre való rezisztenciát elősegítő genetikai mutációkat, majd ezt az információt felhasználva megtalálhatják a tumorhoz leginkább illeszkedő kezelést.
Az orvosok a precíziós orvoslást a rák kialakulása kockázatának felmérésére is alkalmazzák. Például, ha egy személynek ismert rákos családi kórtörténete van, genomszekvenálásával megállapítható, hogy hordoz-e olyan örökletes mutációt, amely magas kockázatot jelent a rák jövőbeni kialakuására. A magas kockázatú személyeket rendszeresen tesztelhetik a rák jeleire, és így a betegség korábbi szakaszában megkezdhetik a kezelésüket.
Példák a precíziós orvoslásra a rákkezelésben
A precíziós rákkezelés első jelentős példája a krónikus mieloid leukémia (CML) kezelése volt. A CML fő kiváltó tényezője egy BCR-ABL nevű fúziós onkogén, amely kromoszómális transzlokáció eredményeként jön létre. Az 1990-es évek végén a tudósok kifejlesztettek egy imatinib nevű gyógyszert, amely gátolja a keletkező fúziós fehérjét, ami drasztikusan hatékonyabbá tette a klinikai kimenetelt. Ma már ez a gyógyszer a kemoterápia helyett az első vonalbeli kezelés a CML-ben szenvedő betegeknél. Azóta a kutatók számos más mutációt és célzott kezelést azonosítottak más rákfajták esetében is.
Biomarkerek a rákos beteg diagnosztizálásához, a kezelés hatékonyságához és a rezisztenciához
A klinikusok ma már diagnosztizálhatják a rákos betegséget, elvégezhetik a molekuláris tumorprofilozást, értékelhetik a rákkezelés hatékonyságát, és figyelemmel kísérhetik a betegség terjedését és a tumor terhelését a sejtmentes DNS (cfDNA) teszt[1] segítségével, amely a személyre szabott orvoslás egy másik formája. A folyékony biopszia néven ismert eljárás alkalmazásával az orvosok begyűjtik a beteg perifériás vérében található keringő tumor DNS-t (ctDNA), és vérvizsgálattal elemzik a mintát, elkerülve az invazív szöveti biopszia technikák használatát.
A precíziós orvoslást a kezelésre való rezisztencia biomarkereinek megállapítására is használják. Például a kemoterápiával szembeni eredeti és szerzett rezisztencia gyakori a tripla negatív emlőrákban (TNBC) szenvedő betegeknél, és jelentős akadályt jelent a betegség sikeres kezelésében. Jelenleg több biomarkert ismerünk, amelyek előre jelezhetik a TNBC-tumorok kemoterápiával szembeni rezisztenciáját, segítve ezzel a jobb kezelési lehetőségek kiválasztását. Hasonló biomarkerek jelennek meg a sugárterápiával szembeni rezisztencia esetében is.
Precíziós orvoslás a rákos betegek immunterápiás kezelésében
A tudósok a célzott immunterápiában is használják a precíziós orvoslást. A kiméra antigén receptor (CAR) T-sejt terápia során T-sejteket gyűjtenek egy betegtől vagy egészséges donortól, és úgy alakítják át őket, hogy olyan receptort fejezzenek ki, amely különböző ráksejtekben kifejeződő egyedi, speciális antigéneket céloz meg. Az átalakított T-sejteket ezután szaporítják, majd visszajuttatják a beteg szervezetébe, ahol immár hatékonyabban ismerik fel és pusztítják el a ráksejteket.
Egyéb precíziós orvoslású immunterápiás kezelések közé tartoznak a rák elleni vakcinák és a monoklonális antitestek, például a pembrolizumab. Ez a gyógyszer egy immunellenőrző pont gátló, amely az immunsejtek által expresszált programozott-sejthalál-fehérje 1-et (PD-1) és annak ligandumát, a programozot-sejthalál-ligandum 1-et (PD-L1) célozza meg, amelyet egyes rákos betegek expresszálnak. A rákos betegségek gyakran eltérítik a PD-1/PD-L1 útvonalat, hogy elkerüljék az immunrendszert; a PD-L1 felületi expressziójának felfokozásával a rákos betegségek immunkimerülést váltanak ki a tumor mikrokörnyezetében. A pembrolizumab blokkolja a PD-1-et, hogy ezt megelőzze. Az orvosok a PD-1-et is biomarkerként alkalmazzák a precíziós orvoslásban, hogy azonosítsák azokat a betegeket, akiknek ez a típusú kezelés hasznára lenne.
[1] A sejtmentes DNS (cfDNA) vizsgálat a sejtekben nem található, a szervezetben keringő DNS-fragmentumokat elemzi, leggyakrabban a magzat kromoszómális rendellenességeinek szűrésére a terhes személy vérében található DNS vizsgálatával. Alkalmazható az onkológiában is, ahol a rák és a kezelésre adott válasz reakciójának kimutatására és nyomon követésére szolgál.