A Stanford tudósai sikeresen visszafordították az autizmus tüneteit egerekben
A Stanford Medicine kutatói, akik az autizmus spektrum zavar neurológiai alapjait tanulmányozzák, felfedezték, hogy egy bizonyos agyi régió túlzott aktivitása esetlegesen kiválthat a betegséghez kapcsolódó viselkedésformákat. Autizmusos egérmodellek alkalmazásával a kutatócsoport a retikuláris thalamus magot ígéretes kezelési célpontként azonosította. Ez egy olyan struktúra amely szűri a thalamus és a kéreg közötti érzelmi információkat. Az agy ezen régiójának aktivitását csökkentő gyógyszerek adagolása visszafordította az autizmushoz hasonló tüneteket az egerekben, beleértve a rohamokra való hajlamot, a fokozott érzékenységet, a fokozott motoros aktivitást, a repetitív cselekvéseket és a csökkent társadalmi interakciót is.
Ugyanezeket a gyógyszereket epilepsziára is vizsgálják, ami aláhúzza, hogy az autizmus spektrum zavarokat és az epilepsziát működtető mechanizmusok hogyan kapcsolódhatnak az agyban, és segít megmagyarázni, miért jelenik meg gyakran ugyanazon egyéneknél mindkét állapot.
A kutatási eredmények nemrég jelentek meg a Science Advances című folyóiratban. A tanulmány vezető szerzője John Huguenard, PhD, a neurológia és idegtudományok professzora, és Sung-Soo Jang, PhD, a neurológia és idegtudományok posztdoktori kutatója.
A thalamus és a kéreg közötti kapcsolatokat emberekben és állatmodellekben egyaránt összefüggésbe hozták az autizmussal, de a retikuláris thalamikus mag konkrét szerepe eddig bizonytalan maradt. Az új tanulmányban a kutatók egerekben nyomon követték ennek az agyi régiónak az idegi aktivitását, miközben megfigyelték az állatok viselkedését. Az autizmust modellező genetikailag módosított egerekben a retikuláris thalamusmag fokozott aktivitást mutatott, amikor az állatok olyan ingerekkel találkoztak, mint a fény vagy a levegőfúvás, valamint a társadalmi interakciók során. Az agyi régió spontán aktivitásrohamokat mutatott, ami epileptikus rohamokhoz vezetett.
Az epilepszia gyakoribb az autizmussal élő embereknél, mint általánosságban – 30% szemben 1%-kal –, bár az ennek hátterében álló mechanizmusokat még nem térképezték fel teljesen. Felismerve ezt az összefüggést, a kutatók kipróbáltak egy kísérleti rohamellenes gyógyszert, a Z944-et, és megállapították, hogy az autista egérmodellben megszüntette a viselkedési zavarokat.
Másfajta kísérleti kezeléssel, amely genetikailag módosítja az idegsejteket, hogy reagáljanak a tervezett gyógyszerekre, az úgynevezett DREADD-alapú neuromodulációval, a kutatók elnyomhatták a retikuláris thalamikus mag túlaktivitását és visszafordíthatták a viselkedési zavarokat az autista egérmodellben. Miközben még normális egerekben is előidézhették ezeket a viselkedési zavarokat a retikuláris thalamikus mag aktivitásának fokozásával. Mindezek alapján a retikuláris thalamus mag új célpont lehet az autizmus spektrum zavarok kezelésében.