Zebrahalak viselkedése segít az autizmuskutatásban

A japán Niigata Egyetem Agykutató Intézetének kutatói kimutatták, hogy a környezet befolyásolja az autizmusban megnyilvánuló szociális viselkedést. Az Angelman-szindrómához (AS) és az autizmus spektrum zavarokhoz (ASD) kapcsolódó ube3a gén mutációval rendelkező zebrahal felhasználásával bizonyították, hogy a környezeti információk érzékszervi feldolgozása meghatározó szerepet játszik a szocializációban. A Molecular Psychiatry folyóiratban megjelent kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a környezethez való alkalmazkodás terápiás potenciállal bírhat az ASD esetében.

Az ASD-t a szociális interakciók nehézségei és a repetitív (ismétlődő) viselkedés jellemzi. Bár a genetika fontos szerepet játszik, a környezeti hatások egyre inkább elismert, döntő jelentőségű viselkedésmodulátorok. Mindazonáltal a környezet és a genetikai hajlamok közötti interakció még nagyrészt feltáratlan terület.

A kutatócsoport ezután olyan zebrahalakat használt, amelyek az ube3a génben bekövetkezett pontmutációt hordoztak – amely hasonlóságot mutat az AS és az ASD esetében –, hogy megvizsgálják, milyen mélyen befolyásolja a környezet a szociális viselkedést.

A szociális viselkedést egy egyedi gyártású fehér hungarocell és egy plexiüveg tartályban vizsgálták, a hagyományos szorongással kapcsolatos tesztek mellett. A szociális interakciók előtti és utáni idegi aktivitás feltérképezését és RNS-szekvenálást is elvégeztek, hogy feltárják az alapul szolgáló mechanizmusokat.

A zebrahalak idegenkednek a fehér színtől, ezért a polisztirol környezetet fehérre tervezték, hogy manipulálják szorongásukat és stresszüket; ezzel ellentétben a plexiüveget a halak tenyésztő tartályaihoz hasonlóan alakították ki, így az ismerősebbnek és biztonságosabbnak tűnt.

Az első szerző, Dr. Godfried Dougnon, a Niigata Egyetem Agykutató Intézetének Ideggyógyászati Tanszékének adjunktusa elmondta: „Az ube3a mutáns zebrahal kevesebb időt töltött fajtársaival való érintkezéssel és magasabb szorongásszintet mutatott a stresszt okozó hungarocell tartályban, de ezek a viselkedésformák javultak, amikor a tesztet a halak által kedveltebb akril tartályban végezték. További viselkedési tesztek még inkább megerősítették a mutánsok magasabb szorongáshoz hasonló reakcióit.

„A c-Fos in situ hibridizációval végzett agyi aktivitás térképezés megváltozott idegi aktivitást mutatott bizonyos agyi régiókban, a transzkriptomikai elemzés pedig a látással és annak társbetegségeivel kapcsolatos gének fokozott expresszióját, valamint az érzékszervi pályák rendellenességeit tárta fel” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Hideaki Matsui, ugyanazon tanszék professzora. Ez arra utal, hogy a vizuális információk rendellenes feldolgozása fokozott szorongáshoz és csökkent társadalmi interakciókhoz vezet fenyegető környezetben, míg egy ismerősebb környezet hatására ezek a viselkedésformák javulnak.

Hideaki Matsui professzor így összegez: „Ezek az eredmények fontosak, mert új ötleteket adnak az autizmus kezelésének megközelítéséhez, az pedig külön is érdekes, hogy az autizmushoz hasonló rendellenességek, a gyakran kizárólag emberre jellemzőnek tartott állapotok halaknál is előfordulhatnak.”

Ez a tanulmány bizonyítja, hogy az ASD-vel kapcsolatos genetikai hajlammal rendelkező egyéneknél a szociális viselkedést befolyásolhatja a környezet. Ezek az eredmények új terápiás perspektívákat nyújtanak, jelezve, hogy a környezeti ingerek személyre szabása talán segíthet javítani az ASD-vel kapcsolatos viselkedési problémákon. A jövőbeli munkák célja, hogy ezeket a megállapításokat átültessék az emberekre, és környezeti alapú beavatkozási stratégiákat dolgozzanak ki.(Forrás: medicalxpress.com)