A krónikus álmatlanság öregíti az agyat
Az új kutatások szerint a tartós álmatlanság több, mint egy átmeneti kellemetlenség: fokozatosan rontja a memóriát és a szellemi frissességet. Az American Academy of Neurology folyóiratában, a Neurology-ban megjelent tanulmány egy aggasztó összefüggést tár fel: az idősebb, krónikus álmatlanságban szenvedő embereknél nagyobb valószínűséggel jelentkezik az agy gyorsabb öregedése. Ezek a változások mind a kognitív tesztekben, mind az agyi képalkotó vizsgálatokban kimutathatók.
A kutatásban 2750, kognitív szempontból egészséges, 70 év körüli felnőtt vett részt. A résztvevőket átlagosan 5,6 évig követték nyomon, és évente tesztelték végrehajtó funkcióikat, vizuális-térbeli gondolkodásukat és más kognitív képességeiket. Az adatok azt mutatták, hogy a krónikus álmatlanságban szenvedők 14 százalékánál enyhe kognitív károsodás vagy demencia fejlődött ki, míg a krónikus álmatlanságban nem szenvedőknek csak 10 százalékánál.
A kutatók szerint ez a különbség jelentős egy ilyen típusú tanulmányban. A krónikus álmatlanságban szenvedők 3,5 évvel többet öregednek, ez az eredmény a különböző korcsoportok átlagos kognitív teljesítményén és agyi biomarkereken alapul.
Diego Z. Carvalho, a Mayo Klinika alvásgyógyász szakorvosa és a tanulmány vezető szerzője szerint a munka alátámasztja, hogy a nem optimális alvás már a középkorúaknál is előrevetítheti a neurodegeneratív folyamatokat. Megjegyezte, hogy a tanulmány csak összefüggést mutat, nem pedig ok-okozati összefüggést. „Lehet, hogy a rossz alvás a kognitív hanyatlás egyik jelzője is lehet” – mondta Carvalho. „Ezt nagyon nehéz megfejteni.”
„Ha a jövőbeli kutatások megerősítik ezeket az eredményeket, az segíthet olyan stratégiák kidolgozásában, amelyek nemcsak az alvás minőségét, hanem az alvás időtartamát is figyelembe veszik a hosszú távú agyi egészség megőrzése érdekében” – mondta Clocchiatti-Tuozzo, aki nem vett részt a kutatásban.
Az elmúlt évtizedben fellendültek az alvással és az agy egészségével kapcsolatos kutatások, és fontos összefüggéseket tártak fel a rossz alvás és olyan állapotok között, mint a demencia és az Alzheimer-kór. A JAMA Neurology folyóiratban 2021-ben megjelent, mérföldkőnek számító tanulmány megállapította, hogy a hét-nyolc óra ideális tartománynál többet vagy kevesebbet aludni kognitív nehézségekkel jár. A hat óránál rövidebb vagy kilenc óránál hosszabb alvás más egészségügyi problémákkal is összefüggésbe hozható, például magasabb testtömeg-indexszel és fokozott depressziós tünetekkel.
Karin G. Johnson, a massachusettsi Springfieldben praktizáló alvásneurológus szerint a megfelelő pihenés elengedhetetlen, mert az agy méregtelenítő folyamata a cirkadián ritmusnak megfelelően zajlik, és alvás közben a leghatékonyabb. Johnson, az Amerikai Neurológiai Akadémia tagja, aki nem vett részt a kutatásban, reméli, hogy a fiatalabb generációk jobb alvása a jövőben egészségesebb népességhez vezethet. Emellett olyan politikai változásokat is szorgalmaz, mint a reggelente későbbi iskolakezdés, hogy támogassa a jobb alvási szokásokat. „Fontos megteremteni azt az alapot, hogy az embereknek elegendő idő álljon rendelkezésükre az alváshoz” – mondta.