A vizeletben lévő fehérje előre jelezheti a demencia kockázatát
Egy tanulmány szerint azoknál az embereknél, akiknek a vizeletében magasabb az albumin nevű fehérje szintje, nagyobb a demencia kialakulásának kockázata. A Karolinska Institutet kutatói által jegyzett tanulmány a Journal of Internal Medicine című tudományos folyóiratban jelent meg.
Bár a demencia kialakulásának legnagyobb kockázati tényezője továbbra is az életkor, a kutatók egyre inkább kimutatták, hogy a test más részein, például a vesében kialakuló betegségek is hatással lehetnek az agyra. Egy új kísérletben ki tudták mutatni, hogy azoknál az embereknél, akiknek a vizeletében magasabb az albuminszint – ez az albuminuria néven ismert kóros állapot, életük későbbi szakaszában fokozottan fennáll a demencia kialakulásának kockázata. Ez az összefüggés a vaszkuláris demencia esetében volt a legerősebb – amely az Alzheimer-kór után a demencia második leggyakoribb formája, és amelyet gyakran stroke, magas vérnyomás, cukorbetegség vagy más érrendszeri betegségek okoznak -, valamint a vegyes demencia esetében, amely a vaszkuláris demencia és az Alzheimer-kór jellemzőit ötvözi.
A vizsgálatba 130 000 stockholmi felnőttet vontak be, akik mindannyian elmúltak 65 évesek, és a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek demenciában. A körülbelül négyéves követési időszak alatt a résztvevők hét százalékánál alakult ki demencia.
A veseműködés és más tényezők figyelembevétele után a kutatók megállapították, hogy azoknál, akiknek a vizeletében közepes volt az albumin nevű fehérje szintje (30-299 mg/g), 25 százalékkal magasabb volt a demencia kialakulásának kockázata, míg a magas (≥300 mg/g) szintűeknél 37 százalékkal volt magasabb a kockázat a normális (<30 mg/g) értékkel rendelkezőkhöz képest. E fehérje magasabb szintje az eddigi ismeretek szerint vesekárosodásra utal, és jelen tanulmány szerint a demencia magasabb kockázatát is jelezheti.
„A vese és az agy nagyon különböző szerveknek tűnhet, de van egy fontos közös jellemzőjük: mindkettő a kis erek finom hálózatától függ. Ha a vesékben lévő erek károsodnak, gyakran ugyanez a folyamat játszódik le az agyban is” – mondja az utolsó szerző, Hong Xu, a Karolinska Institutet Neurobiológiai, Gondozástudományi és Társadalmi Tanszékének adjunktusa.
Fontos összetevője a vér-agy gát, egy védőréteg, amely megakadályozza, hogy a vérben lévő káros anyagok bejussanak az agyba. Ahogyan egy sérült veseszűrő fehérjéket enged a vizeletbe, a sérült vér-agy gát a toxinokat és gyulladásos molekulákat engedi be az agyszövetbe. Idővel ez növeli az érkárosodás, a gyulladás és a demenciához kapcsolódó káros fehérjék felhalmozódásának kockázatát.
„Ezek az eredmények aláhúzzák az albuminuria rutinszerű szűrésének fontosságát a korai demenciakockázat felmérésének részeként, különösen a magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szív- és érrendszeri betegségben vagy vesebetegségben szenvedő betegek esetében. Az albuminuria korai felismerése potenciálisan késleltetheti vagy megelőzheti a demencia kialakulását” – mondja Hong Xu.
*
Mi az albuminuria?
Az egészséges vesék szűrőként működnek. Eltávolítják a salakanyagokat és a felesleges folyadékot, miközben fontos fehérjéket, például albumint tartanak vissza a vérben. Amikor a vesék szűrőfunkciója romlik – gyakran magas vérnyomás, cukorbetegség, a családban előforduló vesebetegség vagy terhességi komplikációk miatt -, az albumin elkezd beszivárogni a vizeletbe. Ez a fehérje a vizeletben figyelmeztető jel, amely az endothelialis diszfunkciót és az érrendszeri károsodást tükrözi, különösen a vesékben. Ezt az albuminuriának nevezett állapotot már a vesebetegség és a szív- és érrendszeri betegségek korai markereként használják.