A VR vizuális hallucinációk a pszichedelikus anyagok hatásait szimulálják
Az immerzív virtuális valóságélmények reprodukálhatják a vizuális hallucinációs hatásokat, utánozva a pszichedelikus szerek használata által kiváltott hatásokat. Ez derül ki a Dialogues in Clinical Neuroscience című folyóiratban megjelent kísérleti tanulmányból. (Az immerzív kifejezést olyan élményekre használják, amibe valaki annyira belemerül, hogy úgy érzi, mintha egy másik világba került volna át.)
Az eredmények azt mutatják, hogy az ilyen típusú élmények jelentős hatást gyakorolnak a különböző kognitív és érzelmi folyamatokra, megváltoztatják a pszichofiziológiai aktivációt és az érzelmi állapotot, valamint nagyobb kognitív rugalmasságot és kreativitást eredményeznek, potenciálisan a pszichedelikus anyagokhoz hasonló hatásokkal.
„Először mutattuk be, hogy a virtuális valóság képes megismételni néhány olyan pozitív hatást, amely jellemzően a pszichotróp anyagok használatával jár együtt” – magyarázza Riva professzor az Università Cattolica del Sacro Cuore milánói campus Humán Technológiai Laboratóriumának igazgatója, a kutatás koordinátora – „ezek közül különösen jelentős a kognitív rugalmasság és a kreativitás növekedése. Fontos azonban annak ellenőrzése, hogy ezek a hatások neurobiológiai szinten valóban összehasonlíthatók-e az olyan vegyületek által kiváltott hatásokkal, mint a pszilocibin vagy az LSD. Az összegyűjtött adatok azonban azt sugallják, hogy a megtett út ígéretes, és további vizsgálatokat érdemel.”
Cyberdelics háttér
A cyberdelikumok fogalma az 1980-as és 1990-es években alakult ki, mint a kibernetikus (digitális) technológiákat és a pszichedelikus (tudatmegnyilvánító) drogokat összekötő fogalom. A cyberdelikumok iránti tudományos érdeklődés a pszichedelikus szerek pszichiátriában való alkalmazásáról szóló szélesebb körű vita része. Riva professzor rámutat, hogy ezek az anyagok jelenleg nincsenek engedélyezve rutinszerű terápiás használatra. Egyes országokban azonban, mint például az Egyesült Államok és Svájc, alkalmazzák őket egyes klinikákon kísérleti protokollok keretében.
Különösen olyan betegeknél, akiknél a kezelésre rezisztens depresszió és a poszttraumás stresszbetegség miatt a hagyományos terápiás formák nem használnak. Ezen anyagok használata a strukturált pszichoterápiás kezelési programok részét képezi, kiegészítő és támogató elemként. A pozitív adatok nyomán Olaszországban idén augusztusban az Olasz Gyógyszerügynökség (AIFA) engedélyezte az első klinikai vizsgálatot a pszilocibinnel a rezisztens depresszió kezelésére.
Ebben a forgatókönyvben a cyberdelics olyan digitális és nem farmakológiai alternatívaként kínálja magát, amely kihasználja a pszichoaktív hallucinogén anyagok használatával járó előnyöket, miközben elkerüli a fogyasztásukkal járó kockázatokat.
Magukkal ragadó élmények
A cyberdelics környezeteket a mesterséges intelligencián alapuló speciális vizualizációs technikák segítségével tervezik. A jelen kísérletben például a kutatók egy, a Become cég által készített relaxációs videót dolgoztak fel, betáplálva azt a Google DeepDream algoritmusába, amely a videót hallucinációs vizuális effektusokkal gazdagított, magával ragadó élménnyé alakította át. A kutatók 50 egészséges önkéntest vontak be a vizsgálatba, akik két 10 perces virtuális valóságélményben vettek részt: „A titkos kert” és annak „hallucinációs” változata.
A vizsgálat célja az volt, hogy a különböző videóknak való kitettséget követően a kiindulási állapothoz képest pszichofizikai és kognitív szempontból bekövetkező változásokat vizsgálják. A kontrollvideóhoz képest a hallucinációs változat számos kognitív változást váltott ki a résztvevőkben az élményt követő rövid idő alatt.
Bár biztonságosabb, mint a pszichedelikus szerek, a virtuális valóság nem kockázatmentes, figyelmeztetnek a szakértők. Egyes felhasználóknál kiber- vagy mozgásbetegség léphet fel, amelynek tünetei például hányinger, vizuális fáradtság és/vagy dezorientáció. Ezért az ilyen típusú élményeket csak ellenőrzött környezetben, az etikai irányelvek betartásával és megfelelően képzett segítő vagy terapeuta felügyelete mellett lehet előidézni.
Jövőbeli kilátások
A tanulmány ígéretes forgatókönyveket kínál a klinikai kutatás számára: a cyberdelics (kiberdeliktika) a terápiás protokollok integratív eszközévé válhat, hídként működve a hagyományos pszichoterápia és a pszichiátria új határterületei között. A következő lépések közé tartoznak a különböző pszichopatológiai állapotokban szenvedő betegek mintáin végzett kontrollált klinikai vizsgálatok, fiziológiai és neurobiológiai mérések alkalmazása a mögöttes mechanizmusok, hatások és azok időtartamának jellemzésére, valamint a cyberdelics klinikai és rehabilitációs kontextusba történő integrálására szolgáló szabványosított protokollok meghatározása.
„A digitális pszichedelikus élmények nem a drogok helyettesítésére szolgálnak” – zárják a kutatók – „de célunk a virtuális valóság és a technológiák kihasználása egy olyan biztonságos laboratórium létrehozására, amelyben a megváltozott tudatállapotok és azok terápiás potenciáljának feltárása lehetséges. Ugyanakkor digitális alternatívát kínálnak azok számára, akik a pszichedelikus élmények lehetséges előnyeit keresik anélkül, hogy a rekreációs szerek használatához folyamodnának, és azok számára, akik nem reagálnak a hagyományos kezelésekre”.