Bélmikrobák alakítják a mentális egészséget
A világban majdnem minden hetedik ember él mentális zavarral, ami az egyik legégetőbb egészségügyi kihívás. Magyarországon ennél valamivel rosszabb az arány – mintegy másfélmillió ember küzd valamilyen mentális zavarral. Az Európai Unióban (EU) legalább 84 millió ember küzd mentális zavarokkal, ami az EU lakosságának körülbelül minden hatodik emberét érinti. A leggyakoribb problémák a szorongás és a depresszió, de az alkohol- és kábítószer-függőség, a bipoláris zavar és a skizofrénia is előfordul. A 2019-es adatok szerint az EU felnőtt lakosságának 7%-a szenvedett krónikus depresszióban, ami a nők körében magasabb arányban fordult elő (8,7%) a férfiakhoz (5,5%) képest. A rendelkezésre álló kezelések ellenére azonban a legtöbb ember még mindig nem fér hozzá a hatékony ellátáshoz.
A Dél-Ausztráliai Egyetem kutatói most a bél és az agy közötti kapcsolatokat vizsgálják, hogy megfejtsék a mentális egészségben és jóllétben betöltött szerepüket. A bél és az agy közötti szoros kapcsolatra vonatkozó szaporodó bizonyítékokat vizsgálva áttekintésük szerint a bélmikrobiomban bekövetkező változások közvetlenül befolyásolhatják az agy kémiai működését.
A Nature Mental Health című folyóiratban megjelent tanulmány megállapította: A bélmikrobiomok megváltoztathatják az agy kémiáját, a stresszre adott válaszokat és a viselkedést állatmodellekben; Rendellenes bélműködés olyan állapotokban, mint a depresszió és a skizofrénia ; A probiotikumok, az étrend megváltoztatása és a székletmikrobióta-átültetés korai kísérletei javítják a hangulatot és a szorongást; A pszichiátriai gyógyszerek megváltoztathatják a mikrobiomot, bizonyítva a bél-agy kapcsolatot.
A vezető szerző, az UniSA doktorjelöltje, Srinivas Kamath szerint a bélrendszer lehet a kulcsa annak, hogy világszerte javuljon a mentális egészség. „A bél-agy kapcsolat az egyik legizgalmasabb határterület a mentális egészség kutatásában” – mondja Kamath. „Már tudjuk, hogy az emésztőrendszerünkben élő mikrobák trilliói kémiai és idegi utakon keresztül kommunikálnak az agyunkkal, befolyásolva hangulatunkat, stressz-szintünket és még a kogníciót is. A nagy kérdés azonban az, hogy a bélbaktériumok változásai valóban a mentális betegségek hátterében állnak-e, vagy tükrözik-e azt, ami a test más részein történik.”
Világszerte közel 970 millió embert érintenek a mentális zavarok, a depresszió és a szorongás pedig a fogyatékosság vezető okai közé tartozik. A betegek mintegy egyharmada ugyanakkor nem reagál a jelenlegi gyógyszerekre vagy terápiákra, ami rávilágít az új és hozzáférhető kezelések szükségességére.
„Egyre inkább tudatosul, hogy az olyan életmódbeli tényezők, mint az étrend, a stressz és a környezet egyaránt alakíthatják a bélbaktériumokat és a mentális jólétet” – mondja Dr. Paul Joyce, a kutatás társvezetője.„Ha be tudjuk bizonyítani, hogy a bélbaktériumok közvetlen szerepet játszanak a mentális betegségekben, az átalakíthatja azt, ahogyan diagnosztizáljuk, kezeljük, sőt megelőzzük ezeket a betegségeket. Az olyan mikrobiom-alapú terápiák, mint a probiotikumok, a prebiotikumok vagy a személyre szabott étrendek hozzáférhető, biztonságosabb, olcsóbb és kulturálisan alkalmazkodó lehetőségeket kínálhatnak, amelyek kiegészítik a meglévő ellátást.”
A kutatók szerint a jövőbeli vizsgálatoknak idővel nyomon kell követniük a bélrendszeri változásokat, és változatosabb, nagyobb populációkat kell bevonniuk, hogy jobban megértsük, hogyan alakítja az étrend, a környezet és a kultúra a bél-agy kapcsolatot.
„A klinikai kutatásoknak túl kell lépniük a kis, rövid távú vizsgálatokon, és ehelyett azt kell tesztelniük, hogy a mikrobiom-alapú terápiák képesek-e tartós előnyöket biztosítani, különösen a meglévő kezelésekkel kombinálva” – mondja Dr. Joyce. „A bélrendszer mentális egészségben betöltött szerepének feltárásával gyakorlatias, skálázható eszközöket fejleszthetünk ki a megelőzéshez és a gondozáshoz, új lehetőségeket adva a klinikusoknak és a betegeknek a jólét kezeléséhez. A mentális egészség nem az agyban kezdődik és nem is ott ér véget. Ez egy egész testet érintő kérdés, és a bélrendszer lehet a kirakós hiányzó darabja.”