A demencia kockázata kapcsolódik az agy hulladékeltávolító rendszeréhez
A cerebrospinális folyadék (CSF) dinamikájának három mutatója – a vér oxigénszintjétől függő CSF (BOLD-CSF) kapcsolódás, a perivascularis tér mentén végzett diffúziós tenzor képelemzés (DTI-ALPS) és a choroid plexus térfogata – öszefüggésbe hozható volt az előző 5 év során kialakuló demenciával – jelentette Hugh Markus, MD, az angliai Cambridge-i Egyetem kutatója és társszerző.
A choroid plexus térfogata és a DTI-ALPS közvetítette a fehérállomány hiperintenzitásának és a cukorbetegségnek a demenciával való összefüggéseit – írták a kutatók az Alzheimer’s & Dementia című folyóiratban. A choroid plexus az agy kamráiban található erek és speciális sejtek hálózata, amely cerebrospinális folyadékot (CSF) termel. A DTI-ALPS a Diffusion Tensor Imaging-Analysis Along the Perivascular Space (diffúziós tenzor képalkotás-elemzés a perivascularis tér mentén) rövidítése, amely egy nem invazív MRI-módszer az agy glimfatikus rendszere működésének értékelésére.
„Már tudjuk, hogy a kardiovaszkuláris kockázati tényezők fontosak a demencia szempontjából, és eredményeink tovább hangsúlyozzák ezt az összefüggést” – mondta Markus egy nyilatkozatában. „A demencia kockázatának legalább egynegyede olyan általános kockázati tényezőknek tulajdonítható, mint a vérnyomás és a dohányzás” – folytatta Markus. „Ha ezek rontják a glimfatikus funkciót, akkor beavatkozhatunk. A magas vérnyomás kezelése vagy az emberek dohányzásról való leszokásának ösztönzése megvalósítható módja lenne a glimfatikus rendszer jobb működésének elősegítésének.”
A glimfatikus rendszert 2012-ben azonosították, mint az ereket körülvevő tér hálózatát, amely segít eltávolítani az anyagcsere-hulladékokat a CSF és az intersticiális (sejtek közötti térben elhelyezkedő) folyadék segítségével, különösen mély alvás közben. A CSF-dinamika zavarait mind az Alzheimer-kór, mind a vaszkuláris demencia állatmodelljeiben megfigyelték. Egerekben a CSF-dinamika zavara megelőzte az amiloid lerakódásokat, ami arra utal, hogy szerepe lehet az Alzheimer-kór korai szakaszában.
Markus és társszerzői negyvenötezer ember adatait értékelték a U.K. Biobank képalkotó alvizsgálatában. Az Alzheimer-kór, érrendszeri demencia, frontotemporális demencia és egyéb agyi rendellenességek előzményeivel rendelkező személyeket kizárták. A kutatók automatizált módszereket alkalmaztak a DTI-ALPS és a BOLD-CSF kapcsolódás számszerűsítésére.
A csoport medián életkora 65 év volt, 47,9% férfi. A demencia diagnózisát háziorvosok, halálozási és kórházi adatok alapján állapították meg. A medián 5,3 éves követési idő alatt 133 eset (0,3%) demencia fordult elő.
A perivascularis térfogat nem jelezte előre a demenciát. A magasabb DTI-ALPS (HR 0,866, 95% CI 0,797-0,942, P=0,001) alacsonyabb demencia kockázattal járt. A magasabb choroid plexus térfogat (HR 1,185, 95% CI 1,088-1,291, P<0,001) és az alacsonyabb BOLD-CSF kapcsolódás (HR 0,875, 95% CI 0,806-0,951, P=0,001) egyaránt előre jelezte a demenciát. További elemzések kimutatták, hogy több kardiovaszkuláris kockázati tényező is összefüggésbe hozható a glifmatikus funkció károsodásával, részben az agyi kisérbetegségek kialakulásával.
„Már rendelkezünk bizonyítékokkal arra vonatkozóan, hogy az agy kisérbetegségei felgyorsítják az Alzheimer-kórhoz hasonló betegségek kialakulását, és most már valószínűsíthető magyarázatunk is van erre” – mondta Hui Hong, MD, a kínai Hangzhouban található Zhejiang Egyetem Második Kapcsolt Kórházának munkatársa, társszerző. „A glimfatikus rendszer zavara valószínűleg rontja az agyunk azon képességét, hogy eltávolítsa az Alzheimer-kórt okozó amiloid és tau fehérjéket.”
A kutatók megjegyezték, hogy az elemzésnek számos korlátja volt. A minta mérete túl kicsi volt ahhoz, hogy a CSF dinamikáját demencia altípusok szerint elemezzék. Markus és kollégái elismerték, hogy a tanulmány nem tudta meghatározni, hogy a kardiovaszkuláris kockázati tényezőket mennyire sikerült kontrollálni, és hogy ez befolyásolta-e az eredményeket. A korlátozott követési időszak szintén korlátozhatta a CSF-dinamika és a lassan kialakuló állapotok, például a demencia közötti összefüggések azonosításának képességét.