A fogínybetegség károsíthatja az agy egészségét
A fogínybetegségben szenvedő embereknél 56%-kal nagyobb volt az esélye az agy fehérállományának változásainak. Ezek az agyi változások összefüggenek a memóriával, az egyensúlyérzékkel és a stroke kockázatával. A tanulmány további bizonyítékokkal támasztja alá az orális egészség és a hosszú távú agyi egészség közötti kapcsolatot
Mi lenne, ha a fogászati vizsgálat nem csak a fogszuvasodást és az ínyzsebeket ellenőrizné, hanem az agy egészségére utaló jeleket is feltárna? Meglepőnek tűnhet, de egyre több kutatás utal arra, hogy a száj állapotának változásai tükrözhetik az agyban zajló folyamatokat.
A Neurology Open Access folyóiratban megjelent új tanulmány megállapította, hogy az ínybetegségben szenvedő idősebb felnőtteknél az agyi MRI-vizsgálat nagyobb mértékű fehérállomány-változásokat mutatott – ezek a változások összefüggésbe hozhatók a stroke-kal, a mozgáskorlátozottsággal és a kognitív képességek romlásával.
A kutatás eredményei
A tanulmány 1143, átlagosan 77 éves felnőttet vizsgált: 800-nak volt ínybetegsége (parodontitis), 343-nak pedig nem. Minden résztvevő fogászati vizsgálaton esett át az ínybetegség felmérésére, valamint agyi MRI-vizsgálaton, hogy megkeressék az agyi kisérbetegség jeleit, beleértve a fehérállomány hiperintenzitását (WMH), az agyi mikrovérzéseket és a lacunaris infarktusokat.
Az ínybetegségben szenvedő csoportban a fehérállomány hiperintenzitása az agy teljes térfogatának 2,83%-át tette ki, ami kissé magasabb, mint az ínybetegségben nem szenvedők 2,52%-os értéke. A résztvevőket a WMH térfogatának kvartilisek szerint elemezve az ínybetegségben szenvedők 28%-a a legmagasabb kvartilisbe (térfogat > (és) #8201;21,36 cm) tartozott, szemben az ínybetegségben nem szenvedők 19%-ával.
A tipikus kockázati tényezőkkel (életkor, nem, faj, magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás) való súlyozás után az ínybetegség továbbra is 56%-kal magasabb eséllyel társult a legmagasabb WMH-csoportba tartozással. Érdekes módon a tanulmány nem talált szignifikáns összefüggést az ínybetegség és az agyi mikrovérzések vagy lacunaris infarktusok között.
Miért fontos ez
Az agy fehérállománya idegrostokból áll, amelyek segítik a különböző agyi régiók közötti kommunikációt. Az MRI-n fehérállomány-hiperintenzitásként látható szöveti károsodás vagy változás növeli a stroke, a kognitív hanyatlás, az egyensúlyi problémák és egyéb neurológiai problémák kockázatát.
A krónikus ínybetegség tartós gyulladással és baktériumok jelenlétével jár a fogakat körülvevő szövetekben. Valószínű, hogy ugyanazok a gyulladásos molekulák vagy mikrobák idővel hatással lehetnek az agy kis ereire, hozzájárulva a WMH-ként ismert károsodáshoz. A tanulmány vezető szerzője, Souvik Sen, MD MS MPH, megjegyezte: „Ez a vizsgálat kapcsolatot mutat az ínybetegség és a fehérállomány hiperintenzitása között, ami arra utal, hogy a száj egészségének szerepe van az agy egészségében.”
Globális perspektíva
A világszerte öregedő népesség és az agy egészségével kapcsolatos kihívások növekedése miatt minden új, módosítható kockázati tényező figyelemre méltó. Az ínybetegségek világszerte több millió embert érintenek, akik közül sokan nincsenek tisztában a problémával, vagy nem részesülnek kezelésben. Ha ez az összefüggés a jövőbeli tanulmányokban is megerősítést nyer, a szájápolás az agy egészségét célzó stratégia részévé válhat – különösen az öregedés, a cukorbetegség és a magas vérnyomás terheinek növekedése miatt.
Ráadásul a tanulmány eredménye rávilágít arra, hogy a megelőzés váratlan helyeken kezdődhet: a rutin fogászati ellenőrzések, az ínyápolás és a szájüregi gyulladások kezelése hozzájárulhat az agy szerkezetének megőrzéséhez – ez az üzenet közegészségügyi kampányokhoz is felhasználható.
Jövőbeli következmények
Bár ez a tanulmány nem bizonyítja, hogy az ínybetegség agyi változásokat okoz, felvet egy érdekes lehetőséget: az ínyed nyomokat adhat az agy véredényeinek és szerkezetének egészségéről. Ez aláhúzza, hogy a szájápolás nem csak a fogakról szól – része lehet az egészségesebb öregedésnek.
Jelenleg az íny egészségének megőrzése – rendszeres fogorvosi látogatások, fogmosás, fogselyem használata, gyulladások kezelése – ésszerű lépés. A jövőbeli kutatások tisztázhatják, hogy az ínybetegségek kezelése csökkentheti-e az agykárosodás kockázatát.