A hasnyálmirigyrák korai jele
A hasnyálmirigyrák az egyik leghalálosabb rákfajta a világon, és a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy 2030-ra az Egyesült Államokban a második leggyakoribb rákos halálozási okká válhat. Magyarországon évente körülbelül 1500 új hasnyálmirigyrákos esetet diagnosztizálnak, de a diagnózis gyakran csak előrehaladott stádiumban történik.
A típusú rák, amelyet hasnyálmirigy-ductalis adenokarcinómának neveznek, nehezen felismerhető és ezért nehezen kezelhető. Mire a tünetek megjelennek, a betegség gyakran már előrehaladott állapotban van. Ezért a tudósok és az orvosok olyan korai figyelmeztető jelek felkutatására koncentrálnak, amelyek segíthetnek életeket menteni.
A Johns Hopkins Medicine új tanulmánya megállapította, hogy a hasnyálmirigy-vezeték – az a kis cső, amely az emésztőnedveket a hasnyálmirigyből a belekbe szállítja – még kis mértékű megnagyobbodása is fontos korai jele lehet a hasnyálmirigyráknak a magas kockázatú embereknél. A 2025 novemberében a Gastro Hep Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint az orvosoknak szorosan figyelemmel kell kísérniük ezt a változást, még akkor is, ha a nem látható tumor.
A kutatást Dr. Marcia Irene Canto, a Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Karának professzora vezette. Elmondta, hogy a felfedezés segítségével a hasnyálmirigyrák sokkal korábban felismerhető, mint korábban. A tanulmány az 1998-ban indult, hosszú távú hasnyálmirigyrák-szűrési program (CAPS) része, amely a hasnyálmirigyrák családi előfordulási vagy genetikai kockázatával rendelkező személyeket követi nyomon.
Ezeket az egyéneket magas kockázatúnak tekintik, mert több közeli rokonuk is hasnyálmirigyrákban szenved, vagy olyan genetikai mutációkat hordoznak, amelyek növelik a kockázatot. A CAPS programot több nagy szervezet támogatja, köztük az American Society for Gastrointestinal Endoscopy and the National Comprehensive Cancer Network. A legújabb elemzésben a kutatók 641, hasnyálmirigyrákra hajlamos személyt követtek nyomon. A résztvevőket rendszeresen megvizsgálták endoszkópos ultrahanggal és MRI-vel, hogy kimutassák a hasnyálmirigy elváltozásait.
A csapat megállapította, hogy azoknál a résztvevőknél, akiknek a hasnyálmirigy-vezetéke 4 milliméternél szélesebb volt, nagyobb volt a valószínűsége a hasnyálmirigy-szövetben veszélyes változások, úgynevezett magas fokú diszplázia, vagy akár rák kialakulásának. A tágult vezetékkel rendelkezőknél 2,6-szor nagyobb volt a rák kialakulásának valószínűsége, különösen, ha három vagy több hasnyálmirigy-cisztájuk is volt.
A vizsgált 641 személy közül 97-nél észleltek csatorna-megnagyobbodást, anélkül, hogy látható daganat blokkolta volna a csatornát. Körülbelül két éven belül 10 résztvevőnél rákot vagy rákot megelőző változásokat diagnosztizáltak. A kockázat idővel nőtt – a tanulmány megállapította, hogy a csatorna-megnagyobbodással rendelkező embereknél 16% volt az esélye annak, hogy öt éven belül, és 26%, hogy tíz éven belül rák alakul ki. Fontos, hogy ezek közül a rákos megbetegedések közül sok korai stádiumban került felfedezésre, amikor a kezelés hatékonyabb lehet.
Dr. Canto hangsúlyozta, hogy ez a felfedezés új lehetőséget kínál az orvosok számára azoknak a betegeknek a felismerésére, akik szorosabb megfigyelést igényelnek. „A kockázati tényezőt felismerve gyorsabban tudtunk beavatkozni” – mondta. „Még a legjobb képalkotó eszközökkel sem látható azonnal a hasnyálmirigyrákos daganat, de felismerhetjük az általa okozott szerkezeti változásokat.” Ez azt jelenti, hogy az orvosok hamarabb tudnak cselekedni, akár műtétet javasolva, akár gyakrabban elvégzett vizsgálatokat ütemezve a progresszió nyomon követése érdekében.
A kutatócsoport arra is rámutatott, hogy a csatorna megnagyobbodása néha véletlenül is észlelhető más okból elvégzett képalkotó vizsgálatok, például vesekő vagy hasi fájdalom miatt elrendelt CT-vizsgálatok során. Mindazonáltal Dr. Canto arrabiztatja az orvosokat, hogy figyeljenek erre a potenciális figyelmeztető jelre. „A dilatáció vörös zászló a magas kockázatú betegeknél” – mondta. „Az egészségügyi szolgáltatóknak tudatában kell lenniük, hogy ez olyan dolog, amivel azonnal foglalkozni kell.”
A jövőre nézve a Johns Hopkins csapata mesterséges intelligenciát kíván használni a képalkotó adatok és a klinikai feljegyzések elemzéséhez. A cél olyan számítógépes modellek létrehozása, amelyek finom képalkotási jelek alapján pontosabban megjósolják, mely betegeknél a legnagyobb a valószínűsége a hasnyálmirigyrák kialakulásának, valamint további tanulmányokra van szükség, hogy ezeket az eredményeket nagyobb populációkon is megerősítsék, és egyértelmű irányelveket dolgozzanak ki az ellátási protokollra vonatkozóan.