A globális felmelegedés neurológiai betegségekre gyakorolt hatása túlterhelheti az egészségügyi rendszert
Egy írországi tanulmány szerint az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés következtében megemelkedhet az akut neurológiai betegek száma, ami túlterhelheti az egészségügyi rendszert. Egy orvoscsoport sürgős felmérést és vészhelyzeti protokollok bevezetését szorgalmazta, rámutatva a klímaváltozás közvetlen hatására olyan betegségek esetében, mint a stroke, az epilepszia, az Alzheimer-kór és a sclerosis multiplex.
Mivel a klímaváltozás a globális hőmérséklet jelentős emelkedéséhez és a szélsőséges hőhullámok gyakoriságának növekedéséhez vezetett, az elmúlt évtized volt a legmelegebb Írországban. Egyre több bizonyíték van arra, hogy számos gyakori idegrendszeri betegség előfordulását és súlyosságát befolyásolja az éghajlatváltozás – írták a neurológusok az Irish Journal of Medical Science legújabb számában megjelent cikkben.
Figyelmeztetnek, hogy a magasabb hőmérséklet súlyosbíthatja a meglévő idegrendszeri betegségeket illetve azok gyakoribb előfordulását eredményezheti, ami fenntarthatatlan terhet ró az ír egészségügyi szolgáltatásokra.
„A már így is túlterhelt közegészségügy iránti kereslet kis mértékű növekedése is drámai módon túlterhelheti az egészségügyi rendszert” – írták a szerzők. „Az ír orvosi közösség számára elengedhetetlenül fontos, hogy tudatában legyünk ennek, és figyelembe vegyük a változó éghajlat más tudományágakra és a szolgáltatások iránti keresletre gyakorolt potenciális hatását.”
A tanulmány megállapítja, hogy a stroke előfordulása mind a forró, mind a hideg hőmérsékleti szélsőségek esetén növekszik, míg a légszennyezés is jelentős kockázati tényezőnek bizonyult.
Az epilepszia előfordulása és a szélsőséges hőmérsékletek között is jól ismert összefüggés van, míg a hő és a páratartalom szintén fontos szerepet játszik a rohamok gyakoriságának meghatározásában. Az epilepszia helyzetét bonyolítja az a tény is, hogy egyes rohamgátló gyógyszerek csökkentik az izzadást, ami megnehezíti a betegek hőszabályozását. Ez is problémát jelenthet a globális hőmérséklet emelkedése miatt – állítják a szerzők.
Korábbi tanulmányok összefüggést találtak a magas hőmérséklet és a migrénes rohamok között. Erre utal, hogy minden 5 Celsius-fokos emelkedés 7,5%-kal növeli a kórházi felvételek számát. Mivel a fejfájás a tercier központokban végzett neurológiai konzultációk 42%-át teszi ki, a rohamok számának növekedése jelentős terhet róna a szolgáltatásokra, írják a szerzők, mivel nőne a kórházi felvételek és az agyi képalkotás iránti igény.
A tanulmány megállapítja, hogy a sclerosis multiplexet erősen befolyásolja az éghajlat és a környezet, a betegek mintegy 80 százaléka panaszkodik hőérzékenységre. A melegebb évszakok az agyi léziók aktivitásával és a kognitív teljesítmény romlásával is összefüggenek. „A globális hőmérséklet emelkedésével a sclerosis multiplexben szenvedő egyének különösen sebezhető populációnak tűnnek, tekintettel a hő és a betegség tüneteinek súlyosbodása közötti jól ismert összefüggésre” – írták a szerzők.
A neurológusok szerint a globális felmelegedés kétségtelenül megterheli az ír egészségügyi szolgáltatást. Szerintük nyílt vitát kell folytatni arról, hogy a hőmérséklet emelkedése hogyan befolyásolhatja az egészségügyi állapotot.
Hozzátették, hogy tanácsadást kell nyújtani, és a hőhullámok idején a legsebezhetőbb betegek számára sürgősségi protokollokat kell bevezetni. „Van valami egyedülállóan tragikus abban, hogy az agy különösen érzékeny a változó éghajlatra, és abban a kognitív disszonanciában, amely lehetővé teszi, hogy elfogadjuk ezeket a tényeket, de nagyon keveset tegyünk ellene” – állapították meg.