Az AI a neurológiai ellátásban
Mivel a mesterséges intelligencia szerepe az egészségügyben gyorsan bővül, az UCLA Health által közösen készített átfogó új jelentés szerint ugyanaz a technológia, amely segíthet az orvosoknak a stroke vagy a rohamok felismerésében, megfelelő biztosítékok hiányában ronthatja az egészségügyi egyenlőtlenségeket.
Az American Academy of Neurology orvosi folyóiratában, a Neurology–ban megjelent jelentés az AI növekvő szerepét vizsgálta a neurológiai ellátásban. Bár a technológia már bizonyította előnyeit, például lehetővé teszi az orvosok számára, hogy gyorsabban hozzanak döntéseket az agydaganatok osztályozásában vagy a stroke-képalkotásban, a kutatók szerint az AI nagy adathalmazokra való támaszkodása kockázatot jelent a kutatásokban már most alulreprezentált és aluldiagnosztizált, kiszolgáltatott helyzetű betegcsoportok számára.
Ugyanakkor az AI lehetőséget kínál arra, hogy az erőforrásokkal korlátozott környezetben dolgozó egészségügyi szolgáltatók klinikai feljegyzések alapján felismerjék a neurológiai betegségek korai jeleit, a klinikák javítsák az alulreprezentált csoportok részvételét a kutatásokban, illetve az egészségügyi rendszerek biztosítsák, hogy minden betegcsoport magas színvonalú ellátásban részesüljön és javuljon az egészségügyi eredmények.
Ez azt jelenti, hogy az AI segíthet az orvosoknak az ideggyógyászok hiányával küzdő területeken a neurológiai betegségek hónapokkal korábbi felismerésében, biztosíthatja, hogy a gyógyszerek megfeleljenek a betegek anyagi lehetőségeinek, automatikusan megírja a gyógyszeres kezelés utasításait a beteg anyanyelvén, és jelzi, ha bizonyos populációkat szisztematikusan kizárnak a klinikai vizsgálatokból. A technológia már létezik. Csak egyenlőséget erősítve kellene használnunk. – Dr. Adys Mendizabal, a tanulmány vezető szerzője, ideggyógyász és egészségügyi szolgáltatások kutatója az UCLA Health-nél
Egészségügyi szakértőkkel, mesterséges intelligencia szakértőkkel, az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal tisztviselőivel és egy mesterséges intelligencia vállalattal folytatott konzultációk során Mendizabal és kilenc másik egyetem kutatói öszefoglalták a mesterséges intelligencia bevezetésének előnyeit és hátrányait a neurológiai ellátásban, és három irányelvet fogalmaztak meg a jövőbeli bevezetéshez:
A mesterséges intelligencia fejlesztését sokféle perspektíva kell alakítsa: az egészségügyi intézményeknek be kell vonniuk a közösségi tanácsadó testületeket, amelyek tükrözik a szolgáltatott populációk demográfiai adatait, hogy a mesterséges intelligencia eszközök kulturálisan érzékenyek és nyelvileg megfelelőek legyenek.
AI-oktatás neurológusok számára: a kutatóknak meg kell érteniük, hogy az AI nem tévedhetetlen információforrás, és képzésben kell részesülniük, hogy felismerjék az algoritmusok kimeneteiben rejlő potenciális torzításokat.
Erős kontroll: független felügyeletet kell létrehozni, amely egyértelműen elszámoltatható, hogy figyelemmel kísérje az AI teljesítményét, kivizsgálja a hibákat, és lehetőséget biztosítson a betegeknek aggályaik jelentésére vagy egészségügyi adataik törlésére.
A kutatók szerint az AI irányításának és a működtetés logisztikájának a technológiával párhuzamosan kell fejlődnie, ami állandó együttműködést igényel a kormányzati szabályozó hatóságok, az egészségügyi intézmények, az AI-fejlesztők és a betegek között.
„Kritikus pillanatban vagyunk” – mondta Mendizabal. „Azok a döntések, amelyeket most hozunk az AI fejlesztéséről és bevezetéséről az egészségügyben, meg fogják határozni, hogy ez a technológia az egyenlőség előmozdítója lesz-e, vagy újabb akadályt jelent majd az ellátásban.”