Az agy károsodása már a vérnyomás tényleges emelkedése előtt elkezdődik
A Weill Cornell Medicine kutatói által végzett új preklinikai kutatás szerint a magas vérnyomás már jóval azelőtt károsítja az agy vérereit, idegsejtjeit és fehérállományát, hogy a vérnyomás kimutatható szinten emelkedne. Ezek a korai károsodások magyarázatot adhatnak arra, hogy a magas vérnyomás miért áll szoros összefüggésben a kognitív rendellenességekkel, többek között az érrendszeri kognitív károsodással és az Alzheimer-kórral.
Ismert, hogy a magas vérnyomásban szenvedő embereknél 1,2-1,5-szer nagyobb a kognitív problémák kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik nem szenvednek ebben a betegségben, azonban ennek biológiai oka eddig nem volt tisztázott. A gyakori magas vérnyomás elleni gyógyszerek sikeresen szabályozzák a magas vérnyomást, de gyakran alig van hatásuk a kognitív funkciókra. Ez a mintázat arra utal, hogy az agyi erek károsodása a magas vérnyomástól függetlenül is bekövetkezhet.
„Megállapítottuk, hogy a kognitív károsodásért felelős fő sejtek már három nappal az egerek magas vérnyomásos állapotba hozása után – még a vérnyomás emelkedése előtt – károsodtak” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Costantino Iadecola, a Feil Family Brain and Mind Research Institute igazgatója, idegtudományi professzor és a Weill Cornell Anne Parrish Titzell ideggyógyászati professzora. „A lényeg az, hogy a vérnyomás szabályozási zavarán túl más tényezők is szerepet játszanak.”
Az agysejtek sebezhetősége
Dr. Iadecola csapata korábbi munkájában kimutatta, hogy a magas vérnyomás általánosan zavarhatja az idegsejtek működését. Az új egysejtes elemzési eszközök segítségével a kutatók most részletesen megvizsgálhatták, hogy a különböző agysejt-típusok hogyan reagálnak molekuláris szinten.
Az egerekben a magas vérnyomás modellezéséhez a csapat az angiotenzin hormont használta, amely az embereknél hasonló módon emeli a vérnyomást. Elemezték a különböző agysejtekben bekövetkező változásokat három nap után (mielőtt a vérnyomás emelkedett) és 42 nap után (amikor a vérnyomás magas volt és kognitív problémák jelentkeztek).
Az első három napban már génkifejeződés-változások jelentek meg az endoteliális sejtekben, az interneuronokban és az oligodendrocitákban. Az erek falát borító endoteliális sejtek gyorsított öregedés jeleit mutatták, beleértve az energia-anyagcsere csökkenését és a szeneszenciális markerek növekedését. A csapat a vér-agy gát korai gyengülését is megfigyelte, ami normális esetben szabályozza a tápanyagok agyba jutását és megakadályozza a káros anyagok bekerülését. Az interneuronok, amelyek segítik az izgató és gátló idegjelek egyensúlyát, szintén károsodtak. Ez az egyensúlyhiány hasonlított az Alzheimer-kór korai tüneteire.
Az oligodendrociták, az idegrostokat szigetelő mielint termelő sejtek, kevesebb gént fejeztek ki, amelyek a mielinhüvely fenntartásához és regenerálásához szükségesek. Amikor ez a támogatás csökken, az idegsejtek lassan elveszítik a hatékony kommunikáció képességét. A 42. napra még több génkifejeződés-változás jelent meg, ami már mérhető kognitív hanyatlásnak felelt meg.
„A magas vérnyomás által kiváltott korai változások mértéke meglehetősen meglepő volt” – mondta Dr. Anthony Pacholko, a Weill Cornell idegtudományi posztdoktori munkatársa, a tanulmány társszerzője. „Ha megértjük, hogy a magas vérnyomás hogyan hat az agyra sejt- és molekula szinten a betegség legkorábbi szakaszában, az elvezethet ahhoz, hogy megtaláljuk a neurodegeneratív folyamatokat potenciálisan megakadályozó módszereket.”
A jelenlegi vérnyomáscsökkentő gyógyszerek lehetséges védő hatása
A magas vérnyomás kezelésére már alkalmazott egyik gyógyszer, a losartan, gátolja az angiotenzin receptort. „Egyes humán vizsgálatok adatai arra utalnak, hogy az angiotenzin receptor gátlók a kognitív egészségre nézve előnyösebbek lehetnek, mint más vérnyomáscsökkentő gyógyszerek” – mondta Dr. Iadecola. Kísérleteikben a losartan visszafordította a magas vérnyomás okozta korai károsodásokat az endoteliális sejtekben és az interneuronokban az egérmodellben.
„A magas vérnyomás a szív és a vesék károsodásának egyik fő oka, amely vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel megelőzhető. Tehát a kognitív funkciótól függetlenül a magas vérnyomás kezelése prioritást élvez” – mondta Dr. Iadecola.
A kutatócsoport jelenleg azt vizsgálja, hogy a magas vérnyomás okozta kis erek gyorsított öregedése hogyan vezethet az interneuronok és az oligodendrociták diszfunkciójához. Végső céljuk, hogy megtalálják a leghatékonyabb stratégiákat a betegséghez kapcsolódó hosszú távú kognitív következmények megelőzésére vagy visszafordítására.