A folyékony biopszia segíthet a korai stádiumú gyomorrák kezelésében
A korai stádiumú gyomorrák pontosabban felmérhető egy új folyékony biopszia eszközzel, amely előre jelzi a nyirokcsomó-áttétet, amint arról a Science Tokyo kutatói beszámoltak. Olyan modellt fejlesztettek ki, amely a plazmában található DNS metilációs biomarkereket és a számítógépes tomográfiás képalkotást használja az áttét kockázatának előrejelzésére. Ez az eszköz segít az alacsony kockázatú betegeknek biztonságosan elkerülni a felesleges műtéteket.
Kezelési lehetőségek korai stádiumú rák esetén
A korai stádiumú gyomorrákkal (GC) (a gyomor belső rétegeire korlátozódó) diagnosztizált betegek esetében a prognózis gyakran kiváló, az 5 éves túlélési arány meghaladja a 90%-ot. Ha a rák nyirokcsomó-áttét (Lymph node metastasis, LNM) kockázata alacsony, a legjobb kezelési lehetőség az endoszkópos reszekció. Ez egy minimálisan invazív eljárás, amely megőrzi a gyomor funkcióját. Másrészt, ha a rák átterjedt a nyirokcsomókra, vagy magas az LNM kockázata, a standard kezelés radikális gastrektómia nyirokcsomó-eltávolítással – egy nagy műtét, amely során a gyomor egy részét vagy egészét és a környező nyirokcsomókat eltávolítják.
A nyirokcsomó-diagnosztika kihívásai
A klinikai gyakorlat egyik legfontosabb kihívása az LNM pontos diagnosztizálása vagy előrejelzése a kezelés kiválasztása előtt. A jelenlegi diagnosztikai módszerek, mint például a számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat, magas hamis negatív arányúak (40–50%), ami megnehezíti a kockázatértékelést. Emiatt az orvosok gyakran elővigyázatosságból invazív műtétet javasolnak, annak ellenére, hogy a korai stádiumú gyomorrákban az LNM tényleges előfordulási gyakorisága kevesebb, mint 20%. Az túlkezelésnek alávetett betegek magas aránya új technikák kidolgozását igényli az LNM kimutatására.
Az új diagnosztikai modell kifejlesztése
Ennek a sürgető problémának a megoldására a japán Institute of Science Tokyo (Science Tokyo) Keisuke Okuno adjunktus vezette kutatócsoport egy új molekuláris diagnosztikai modellt fejlesztett ki. 2025. október 17-én a United European Gastroenterology Journal folyóiratban megjelent cikkükben részletesen leírják, hogyan hoztak létre egy epigenetikai folyadékbiopszia-vizsgálatot a T1 GC-ben előforduló LNM műtét előtti diagnosztizálására. A csapat először átfogó genomszintű elemzést végzett, hogy hat új DNS)metilációs biomarkert azonosítson a műtéti szövetekben és a műtét előtti vérmintákban. Ezek a biomarkerek a DNS kémiai módosulásait jelzik, amelyek dinamikusan szabályozzák a génaktivitást. A kutatók ezután a biomarkereket a műtét előtti CT-alapú eredményekkel kombinálták, hogy egy kombinált prediktív modellt képezzenek.
Eredmények és klinikai következmények
Egy retrospektív vizsgálatban a javasolt modell magas specifitást és erős prediktív képességeket mutatott. Ez azt jelenti, hogy megbízhatóan azonosította azokat a betegeket, akik valóban alacsony kockázatúak voltak az LNM tekintetében. Az eredmények azt mutatták, hogy a kezelés előtt alkalmazott véralapú diagnosztikai eszközzel jelentősen csökkenthető a felesleges műtétek száma.
„A jelenlegi klinikai szabványokkal ellentétben modellünkkel a betegek körülbelül 44%-a kerülhette el a felesleges műtéteket anélkül, hogy egyetlen LNM-pozitív beteget sem hagytunk volna ki. Összességében ezek az eredmények rávilágítanak a folyadékbiopszia-alapú kombinált modellünk klinikai jelentőségére, amelynek klinikai alkalmazása lehetséges a T1 GC-ben szenvedő betegek LNM-jének nem invazív diagnosztikai vizsgálataként” – jegyzi meg Okuno.
A betegellátás jövőbeli kilátásai
Bár a modell szélesebb körű validálásához és klinikai alkalmazásának felgyorsításához nagyszabású, többközpontú vizsgálatokra lesz szükség, ez a kényelmes eszköz fontos lépést jelent a T1 GC-ben szenvedő betegek jobb kezelése felé. „Reméljük, hogy modellünk javítja a kezelés kiválasztásának pontosságát, és ezzel elősegíti a korai stádiumú GC személyre szabott kezelését” – osztja meg Okuno. Kis szerencsével a témával kapcsolatos további tanulmányok rövidesen minimalizálják a felesleges invazív műtétek számát és javítják a betegek életminőségét.