A mellrák átalakítja a nyirokereket, hogy gyorsítsa terjedését
A mellrák a nők körében világszerte az egyik leggyakoribb rákos megbetegedés, évente több millió új esetet diagnosztizálnak. Csak Finnországban évente több mint 5000 nőnél diagnosztizálják. A finnországi kezelési eredményeket nemzetközi szinten is kiválóaknak tartják, mivel a betegek mintegy 90 százaléka él még öt évvel a diagnózis után. Minél korábban fedezik fel a mellrákot, annál jobb a beteg prognózisa.
Magyarországon a mellrák a leggyakrabban diagnosztizált daganattípus a nők körében, és vezető halálok a nők körében. Évente 7000-8000 új esetet regisztrálnak, és tízből egy nőnél alakul ki életében emlőrák. Az utóbbi évtizedben javultak a túlélési esélyek, de fontos a korai felismerés, különösen a fiatalabb korosztályban, ahol az agresszív, tripla negatív változattal (TNBC) diagnosztizált esetek aránya magasabb.
A mellrák képes átalakítani azokat a nyirokereket, amelyeken keresztül a nyirokcsomókba jut. Onnan pedig továbbterjedhet a test más részeibe. A finn kutatók új felfedezése segíthet olyan célzott terápiák kidolgozásában, amelyek megakadályozhatják ezt a terjedést.
A mellrák legveszélyesebb tulajdonsága, hogy képes más testrészekbe is terjedni. Általában az áttétképződés első jele az, hogy a tumor területéről elvezető nyirokcsomókban is rákos sejteket találnak. Az első nyirokcsomók, amelyeket a rákos sejtek a nyirokerekben elérhetnek, a hónaljban találhatók.
A finnországi Turku Egyetem kutatói elemezték a nyirokcsatornákban a rák okozta változásokat, és megállapították, hogy a rák nyirokcsomókba való terjedésekor jelentős molekuláris változások mennek végbe. Ezek a változások elősegítik a ráksejtek nyirokcsomókba való vándorlását és a rák további áttétképződését a test más részeibe.
A tanulmány azonosított egy specifikus fehérjét, a Matrix Gla fehérjét (MPG), amelyet a ráksejtek használnak a nyirokcsatornákhoz való kötődéshez. Ez a molekula a vizsgált betegek áttétes nyirokcsomóiban felülszabályozott volt, de ugyanazon személyek normális, távoli nyirokcsomóiban nem. Az MPG egy olyan fehérje, amelyről korábban is tudták, hogy részt vesz a csontképződésben, de a mostani kutatások elvégzése előtt semmit sem tudtak a nyirokcsomókban betöltött szerepéről.
„Ezek az eredmények új perspektívát nyújtanak arra nézvést, hogy miért terjed a mellrák, és miért nehéz megállítani. Ha jobban megértjük, hogyan változtatja meg a rák a nyirokcsomókat, olyan célzott terápiákat fejleszthetünk, amelyek megakadályozzák ezt a folyamatot, és javítják a betegek jövőbeli kilátásait” – mondja az InFLAMES kutatási konzorcium vezetője, Sirpa Jalkanen akadémikus. A tanulmányokhoz használt nyirokcsomó-mintákat a Turku Egyetemi Kórház mellrákos betegeitől vették, ami hangsúlyozza a klinikusok és a kutatók közötti együttműködés fontosságát.