
A pszilocibin terápiás hatással alakítja át az idegpályákat

A Cornell Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi együttműködés során pszilocibint és veszettségvírust kombináltak, hogy feltérképezzék, hogyan és hol alakítja át a pszichedelikus vegyület az agyban lévő kapcsolatokat. Konkrétan kimutatták, hogy a pszilocibin gyengíti a kortikális-kortikális visszacsatolási hurkokat, amelyek negatív gondolkodásmódba zárhatják az embereket. A pszilocibin emellett erősíti a szubkortikális régiókba vezető utakat, amelyek az érzékszervi észleléseket cselekvéssé alakítják, lényegében javítva az érzékszervi-motoros válaszokat. A eredményeket december 5-én publikálták a Cell című folyóiratban.
A projekt Alex Kwan, a biomérnöki tudományok professzora és a cikk vezető szerzője legújabb munkája. Kwan laboratóriuma azt vizsgálja, hogy a pszilocibin, a ketamin és az 5-MeO-DMT pszichiátriai gyógyszerek hogyan alakítják át az agy idegi hálózatát, azzal a céllal, hogy terápiás kezeléseket fejlesszenek ki a depresszió ellen.
A varázsgombák hatóanyaga, a pszilocibin ígéretes jelölt a gyógyszerfejlesztés terén, mivel a klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a pszichedelikus szer egyetlen kezelés után hetekre, sőt hónapokra is csökkentheti a depressziós betegek tüneteit.
A pszilocibin hatása olyan, mintha új utakat építenénk az agyban, de nem tudjuk, hová vezetnek ezek az utak. Egérkísérleteinkben a veszettségvírust használjuk az agy összeköttetéseinek kiolvasására, mert ezek a vírusok természetüknél fogva úgy vannak kialakítva, hogy neuronok között terjedjenek. Ezért olyan halálosak. Átugorják a szinapszist, és egyik neurontól a másikhoz jutnak.”- Alex Kwan.
A kutatók látták, hogy az agy érzékszervi területe erősebben kapcsolódik a kéreg alatti régióhoz, megerősítve az észlelés és a cselekvés közötti kapcsolatot. Kwan kezdetben egy vagy két agyi régió közötti kapcsolatokra számított, de meglepetésére a pszilocibin általi átalakítás az egész agyat érintette. „Ez valóban az agy egészét érintő változás” – mondta. „Ez egy olyan lépték, amelyet eddig még nem tapasztaltunk, mert sokszor csak az idegpályák egy kis részére koncentrálunk.”
A kiterjedt pályatérképzés azt is megmutatta, hogy az agyban zajló aktivitás mértéke befolyásolhatja, hogy a gyógyszer milyen változásokat eredményez. Ez arra inspirálta a kutatókat, hogy bebizonyítsák: egy agyi régió idegaktivitásának zavarásával és manipulálásával valóban befolyásolni lehet a pszilocibin által eredményezett változásokat. „Ez számos lehetőséget nyit meg a terápiák számára, hogy hogyan lehet elkerülni a negatív hatást, és hogyan lehet kifejezetten a pozitívat erősíteni” – mondta Kwan.
