A protonterápia meghosszabbíthatja a torokrákos betegek életét
A Lancet folyóiratban publikált új tanulmány megállapította, hogy a torokrákos betegek hosszabb ideig élhetnek, ha egy új típusú sugárterápiával, a protonterápiával kezelik őket, összehasonlítva a kórházakban ma alkalmazott standard módszerrel. A kutatást a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának orvosai vezették. Ez az első olyan jelentős kutatás, amely kimutatta, hogy a protonterápia nemcsak segít a betegeknek hosszabb életet élni, hanem az életminőségüket is javítja.
A torokrák, más néven oropharyngealis rák, a torok egyes részeit, például a mandulákat vagy a nyelvgyökeret érinti. Ezek a területek közel vannak a test más fontos részeihez, például a gerincvelőhöz és a nyálmirigyekhez. Ez megnehezíti a kezelést, mert a hagyományos sugárkezelés a közeli egészséges szöveteket is károsíthatja. Ezért lehet a protonterápia jobb választás egyes betegek számára.
Az IMPT – Intensity Modulation Proton Therapy eltér a hagyományos sugárterápiától (IMRT). A hagyományos sugárkezelés fotonokat használ, amelyek áthaladnak a testen, és a rákos szöveteken kívül más szöveteket is károsíthatnak. Ezzel szemben a protonterápia olyan részecskéket használ, amelyek pontosan a tumorban állnak meg. Ez kevesebb károsodást jelent a test egészséges részeinek, ami csökkentheti a mellékhatásokat.
Ebben a nagy léptékű tanulmányban 440, III. vagy IV. stádiumú torokrákban szenvedő beteget véletlenszerűen osztottak be protonterápiára, vagy hagyományos sugárterápiára. Ezeket a betegeket az Egyesült Államok 21 helyszínén kezelték. Öt év elteltével a kutatók megállapították, hogy a protonterápiában részesült betegek 90,9%-a még életben volt, míg a hagyományos sugárterápiában részesültek közül csak 81%. Ez a különbség elég nagy volt ahhoz, hogy bebizonyítsa, hogy a protonterápia segíthet az embereknek hosszabb életet élni.
A tanulmány azt is vizsgálta, hogy a kezelés hogyan befolyásolta a betegek mindennapi életét. A protonterápiát kapó embereknél kevesebb mellékhatás jelentkezett. Kevésbé voltak hajlamosak nyelési nehézségekre, táplálkozási problémákra vagy szájszárazságra. Kevésbé voltak hajlamosak bizonyos, a fertőzések leküzdésében segítő fehérvérsejtek számának csökkenésére is.
A rák rosszabbodása nélküli hároméves túlélési arány mindkét csoportban körülbelül azonos volt: a protonterápia esetében 82%, a hagyományos sugárkezelés esetében 83%. Öt év elteltével azonban a protonterápiás csoportban valamivel magasabb volt a rák kontrolláltságának aránya (81,3% szemben a 76,2%-kal).
Az orvosok szerint mindkét típusú sugárterápia jó kezelés a torokrákra. A protonterápia azonban úgy tűnik, hogy további előnyt jelent az előrehaladottabb stádiumú betegek számára. Csökkenti a súlyos mellékhatások esélyét, és több betegnek segíthet hosszabb életet élni.
Ez a tanulmány azért különösen fontos, mert gondosan megtervezték és nagy számú beteget vontak be. Emellett figyelembe vett más fontos tényezőket is, például azt, hogy a betegek HPV-fertőzöttek voltak-e, dohányoztak-e korábban, és sugárkezelés előtt kemoterápiában részesültek-e.
Összefoglalva, ez az új kutatás erőteljesen támogatja a protonterápia alkalmazását súlyos torokrákos betegeknél. Kimutatja, hogy a kezelés nemcsak biztonságos, hanem jobb is lehet a betegek túlélése valamint a kezelés alatti és utáni közérzetük szempontjából.