
Egy új biomarker támogatja a pszichiátriai betegségek személyre szabott kezelését

A látszólag hasonló tüneteket mutató pszichiátriai rendellenességekben szenvedő egyének gyakran nagyon eltérően reagálnak ugyanarra a kezelésre, ami arra utal, hogy a hasonló klinikai tünetek mögött különböző biológiai folyamatok zajlanak. A kutatók most azonosítottak egy különálló immun-gyulladásos biomarkert a súlyos pszichiátriai rendellenességekben, amely nem invazív agyi képalkotással kimutatható. Azok a betegek, akiknél ez a jelenség megfigyelhető, szisztémás gyulladást és gyengébb választ mutattak a standard kezelésekre. A Biological Psychiatry folyóiratban megjelent új tanulmány eredményei megalapozzák a biológiailag kiegészített diagnosztikai keretrendszert a pszichiátriában, és részletesen bemutatják a biomarkerekkel irányított, gyulladáscsökkentő precíziós terápiákban rejlő lehetőségeket.
A neuroimaging különböző technikákat (pl. MRI, fMRI, PET, CT, EEG) használ az agy szerkezetének és működésének vizualizálására, segítve a neurológiai/pszichiátriai állapotok diagnosztizálását, a kognitív folyamatok megértését és az agy egészségének nem invazív vizsgálatát. A neuroimaging összekapcsolja a különböző biológiai mechanizmusokat a klinikai tünetekkel, így lenyűgöző betekintést nyújt a pszichiátriai betegségekben szerepet játszó agyi funkciók alapjául szolgáló idegrendszeri mechanizmusokba. Segítségével egyre több közös neurális korrelációt azonosítottak a főbb pszichiátriai rendellenességek, például a skizofrénia, a súlyos depressziós rendellenesség és a bipoláris rendellenesség esetében.
Bár a pszichiátriai diagnózisokon belül azonosítottak altípusokat, a biológiai alapok továbbra is tisztázatlanok. Ez a tanulmány ezeknek a rejtett „biotípusok” feltárására irányult, különös tekintettel az agyi gyulladásra – egy olyan mechanizmusra, amelyről úgy gondolják, hogy egy betegcsoportnál a betegséget okozza, de amelyet élő agyban közvetlenül nehéz mérni.
A kutatást két független csoportban végezték. Az első szakaszban az agyi konnektivitás vizsgálatokat vér alapú molekuláris (DNS-metilációs) adatokkal kombinálták, hogy azonosítsák az immunrendszer diszfunkciójához kapcsolódó agyi hálózati mintázatot. A második, longitudinális szakaszban a kutatók igazolták, hogy az ezekkel az agyi markerekkel rendelkező betegeknél magasabbak voltak a vér gyulladásos indexei – például a neutrofil-limfocita arány –, és kevésbé javult az állapotuk a hagyományos kezelésekkel.
„Ez a kétlépcsős validálás megerősíti mind a marker biológiai relevanciáját, mind pedig klinikai predikciós értékét” – mondja Fei Wang, MD, PhD, a Nanjing Brain Hospital Pszichiátriai Osztálya Korai Beavatkozási Egységének és a Nanjing Medical University Funkcionális Agyi Képalkotó Intézetének vezető kutatója. „Kutatásunk egy kritikus hiányosságot pótol a pszichiátriai heterogenitás megértésében. Azáltal, hogy egy specifikus agyi hálózati mintát összekapcsolunk az immunrendszer szabályozási zavaraival, túllépünk a tünetek leírásán, és feltárjuk a biológiai „okot” is.”
Lili Tang, MD, PhD, a Nanjing Brain Hospital Pszichiátriai Osztályának Korai Beavatkozási Egysége és a Nanjing Medical University Funkcionális Agyi Képalkotó Intézetének társ-kutatója hozzáteszi: „Először tudjuk vizualizálni a több pszichiátriai rendellenességben közös „gyulladt agytípust”. Ami minket leginkább izgat, az a klinikai ígéret – hogy segítünk az orvosoknak gyorsan azonosítani azokat a betegeket, akik valószínűleg nem reagálnak a standard terápiákra, és hatékony kezelések felé irányítani őket.”
Ez a tanulmány hidat képez az agyi képalkotás és a molekuláris immunológia között azáltal, hogy közvetlenül összekapcsolja a mérhető agyi kapcsolódási mintát, egy immun-gyulladásos útvonalat, amely átlépi a hagyományos diagnosztikai határokat. A pszichiátria a biológiailag megalapozott precíziós orvoslás felé halad, és a gyulladáscsökkentő kezelések ígéretes új beavatkozásokként jelennek meg. Ehhez járul hozzá az új biomarker.
Xizhe Zhang, PhD, a Kínai Nanjing Orvostudományi Egyetem Funkcionális Agyi Képalkotó Intézetének, a Nanjing Brain Hospital Pszichiátriai Tanszéke Korai Beavatkozási Osztályának és a Biomérnöki és Informatikai Karának társvezető kutatója megjegyzi: „A komplex pszichiátriai rendellenességek alcsoportokba sorolása eleve kihívást jelent. Az általunk bemutatott, adatokon alapuló altípusokat a mechanisztikus rétegzés felé vezető közbenső lépésnek kell tekinteni. Bár a korai biológiai és klinikai jelek biztatóak, még mindig csak előzetesek, és független replikációt és prospektív validációt igényelnek.”
John Krystal, MD, a Biological Psychiatry szerkesztője így összegzi: „A gyulladás egy olyan kritikus betegségfolyamat, amely átível az egyes pszichiátriai rendellenességeken. E rendellenességek „gyulladásos altípusainak” pontos meghatározása segíthet finomítani a kezeléseket ebben a csoportban. A jövőben egy egyszerű agyi vizsgálat segíthet az orvosoknak azonosítani azokat a betegeket, akik kevésbé reagálnak a standard gyógyszerekre, és nagyobb valószínűséggel profitálnak a célzott gyulladáscsökkentő beavatkozásokból – ezáltal potenciálisan lerövidítve a hatékony kezelésig eltelő időt.”
