Hogyan idéznek elő bizonyos bélbaktériumok sclerosis multiplexet
Ha a bélbaktériumok túlzottan hasonlítanak az idegek védőrétegéhez, akkor félrevezethetik az immunrendszert, és arra késztetik, hogy saját idegrendszerét támadja meg. Ez a mechanizmus felgyorsíthatja a sclerosis multiplex előrehaladását, amint azt a Bázeli Egyetem kutatói egerekkel végzett kísérletekben kimutatták. Eredményeik azonban lehetőségeket is nyújtanak a mikrobiómát kihasználó kezelésekre.
Amikor az immunrendszer összekeveri a barátot és az ellenséget, autoimmun betegségek alakulnak ki. A sclerosis multiplex (SM) esetében tévesen támadja meg a test idegrostok védőrétegét, az úgynevezett mielinhüvelyt. Az érintettek kimerültséget és zsibbadást érezhetnek a végtagjaikban, járási problémák alakulhatnak ki, sőt akár meg is bénulhatnak.
A kutatók évtizedek óta vizsgálják, hogy hogyan következik be ez a végzetes hiba a védekező rendszerünkben. A legújabb hipotézisek szintén a bélflóra szerepére koncentrálnak. Ennek oka, hogy az SM-ben szenvedő emberek bélflórájának összetétele eltér az egészséges emberekétől.
„Tudjuk, hogy a bélflóra befolyásolja az immunrendszert, de az SM-mel kapcsolatos mechanizmusok még nem teljesen tisztázottak” – mondja Anne-Katrin Pröbstel professzor, a Bázeli és a Bonni Egyetem kutatója. A Bázeli Egyetem és a Bonni Egyetemi Kórház kutatócsoportjával a neurológus a mikrobióm szerepét vizsgálja a neuroinflammatorikus betegségekben.
Veszélyes hasonmások
Az egyik hipotézis szerint a gyulladáscsökkentő bélbaktériumok, amelyek felületi szerkezete hasonló az idegek mielinhüvelyéhez, felborítják az immunrendszert. Az immunsejtek ezután mind a káros baktériumokat, mind a szervezet saját mielinhüvelyét megtámadják. A szakértők ezt a baktériumok és a mielinhüvely közötti hasonlóságot „molekuláris mimikri”-nek nevezik.
A Gut Microbes folyóiratban megjelent tanulmányban Pröbstel kutatócsoportja új bizonyítékokat szolgáltatott erre a hipotézisre. Molekuláris biológiai módszerekkel úgy módosították a gyulladáscsökkentő Salmonella baktériumokat, hogy azok felületi szerkezete hasonló legyen a mielinhüvelyéhez. Kontrollként ugyanazon fajhoz tartozó, önszerkezet nélküli baktériumokat használtak.
A genetikailag módosított egerekben, amelyek MS-betegség modelljeként szolgálhatnak, a mielinszerű Salmonella baktériumok a kontroll baktériumoknál jelentősen gyorsabb betegségprogressziót okoztak. „A gyulladáskeltő baktériumok önmagukban csak korlátozott mértékben táplálják a betegséget” – magyarázza Pröbstel. „De a gyulladásos környezet és a molekuláris mimikri kombinációja aktiválja a specifikus immunsejteket. Ezek szaporodnak, vándorolnak az idegrendszerbe, és ott támadják meg a mielinhüvelyt.”
Az immunrendszer kiképzése a tolerálásra, nem pedig a támadásra
A kutatócsoport ugyanazokat a kísérleteket végezte el E. coli baktériumokkal is, amelyek a normális bélflóra részét képezik és nem gyulladáskeltőek. Amikor a mielinszerű E. coli baktériumokat beültették az egerekbe, a betegség előrehaladása enyhébb volt.
„A jövőben, ha olyan különböző baktériumokkal dolgozunk, amelyek aktívan megnyugtatják az immunrendszert ahelyett, hogy aktiválnák, akkor talán képesek leszünk arra, hogy az immunsejteket arra tanítsuk, hogy tolerálják a mielinhüvelyt, és ne támadják meg” – mondja Pröbstel.