Infravörös vérvizsgálat képes kimutatni egyetlen tüdőrákos sejtet
Egy brit kutatócsoport olyan vérvizsgálatot fejlesztett ki, amely megváltoztathatja a tüdőrák felismerésének és monitorozásának módját. Kutatásuk során bebizonyosodott, hogy a „Fourier-transzformációs infravörös (FT-IR) mikroszkópos” technika képes egyetlen rákos sejtet is azonosítani egy vérmintában. Az eredményeket az Applied Spectroscopy folyóiratban tették közzé.
A kutatócsoport – amely a University Hospitals of North Midlands NHS Trust (UHNM), a Keele University és a Loughborough University tudósait tömöríti – úgy véli, hogy ez az áttörés lehetővé teheti az orvosok számára, hogy egy egyszerű vérvizsgálattal valós időben kövessék nyomon a rákot.
Josep Sulé-Suso professzor, az UHNM onkológiai szakorvosa és a tanulmány vezető szerzője elmondta „Csapatunknak sikerült kimutatnia egyetlen tüdőrákos sejtet egy beteg vérében azáltal, hogy a fejlett infravörös szkennelési technológiát számítógépes elemzéssel kombinálta, és a rákos sejtek egyedi kémiai ujjlenyomatára koncentrált. Ez a megközelítés segíthet a betegeknek abban, hogy korábban diagnózist kapjanak, személyre szabott kezelést és kevesebb invazív beavatkozást, és végül a tüdőrák mellett sok más típusú rák esetében is alkalmazható lehet.”
A keringő tumorsejtek (CTC-k) olyan rákos sejtek, amelyek elszakadhatnak a tumortól, és a véráramban utazhatnak. Fontos információkat nyújthatnak a betegség előrehaladásáról és a kezelés hatékonyságáról. A CTC-k azok a sejtek is, amelyek a rák terjedéséhez, az áttétképződéshez vezethetnek. A CTC-k kimutatására jelenleg alkalmazott módszerek bonyolultak, drágák és időigényesek, és néha teljesen eredménytelenek, mivel a rákos sejtek gyakran megváltoztatják jellemzőiket, miközben a vérben keringenek.
A kutatócsoport módszere a vérmintában lévő CTC-ket infravörös sugárral világítja meg – hasonlóan a tévé-távirányító fényéhez, csak sokkal erősebben. A különböző vegyi anyagok eltérő módon abszorbeálják az infravörös fényt, és a CTC-knek megkülönböztethető abszorpciós mintázata, vagyis kémiai ujjlenyomata van. Az infravörös abszorpciós adatok számítógépes elemzésével pedig gyorsan azonosítható, hogy vannak-e keringő tumorsejtek a mintában.
A technika egyszerűbb és olcsóbb, mint a meglévő módszerek, és a patológiai laboratóriumokban már megtalálható standard üveglemezeket használ a vérminták infravörös műszerrel történő elemzésre való előkészítéséhez, így könnyen bevezethető a mindennapi klinikai gyakorlatba.
Paul Roach professzor, a Loughborough Egyetem biomateriális és interfész tudományok szakértője, a módszert kidolgozó csapat tagja: „Ez a módszer lehetőséget kínál arra, hogy az alapvető spektroszkópiát orvosi hatással párosítsuk. Az, hogy munkánk egy napon befolyásolhatja a klinikai gyakorlatot, csökkentheti a diagnosztikai késedelmeket és javíthatja a betegek eredményeit, állandó hajtóerőként szolgál e kutatás során.”
A csapat most nagyobb betegcsoportokon fogja tesztelni ezt a módszert, azzal a céllal, hogy kifejlesszen egy gyors, automatizált vérvizsgálatot, amely integrálható az NHS rákkezelési folyamatába. Örömmel fogadják klinikai, egészségügyi és ipari csapatok együttműködési szándékát – az FTIR-alapú diagnosztikai eszközök validálásának, finomításának és végső elfogadásának támogatása érdekében –, valamint olyan kutatócsoportokkal, amelyek új analitikai technológiákat, adatlekérdezési módszereket vagy fejlett számítási eszközöket fejlesztenek, amelyek fontos szerepet játszhatnak e munka felgyorsításában.