Egy új tanulmány feltárta az akut mieloid leukémia sebezhető pontját

Az Indiana Egyetem Orvostudományi Karának tudósai által vezetett új kutatás feltárta az akut mieloid leukémia sebezhetőségét azáltal, hogy felfedezték: a vérrák függ a szervezet gyulladásos reakciójában részt vevő specifikus jelátviteli útvonalaktól. Preklinikai bizonyítékaik arra utalnak, hogy egy új gyógyszerkészítmény segítségével ennek az útnak a blokkolása gyengítheti az akut mieloid leukémiát a kritikus szakaszokban, megnyitva az utat a betegség hatékonyabb és célzottabb kezelése előtt.

Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet adatai szerint az AML ötéves túlélési aránya csak 32,9%, és 2025-ben körülbelül 22 000 új esetet jelentettek. Magyarországon évente 200-250 új akut mieloid leukémia (AML) esetet diagnosztizálnak, ami a leggyakoribb felnőttkori akut leukémia, gyakorisága 65 év felett emelkedik, átlagos diagnosztikai életkor 68 év. Az akut mieloid leukémia (AML) arról ismert, hogy ellenáll a kezelésnek és magas a visszaesési aránya.

Az AML egy kihívást jelentő vérrák, mert egy kis sejtpopuláció, az úgynevezett leukémia őssejtek, túlélhetik a kemoterápiát, és később újraindíthatják a betegséget. Kutatási célunk az volt, hogy megértsük azokat a kritikus mechanizmusokat, amelyekre ezek a leukémia őssejtek támaszkodnak mind a diagnózis, mind a visszaesés során, és hogy azonosítsuk a potenciális terápiás célpontokat. – Tzu-Chieh (Kate) Ho, PhD, az IU Orvostudományi Kar gyermekgyógyászati kutatóprofesszora és a tanulmány vezető szerzője

A Leukémia című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók az AML-betegek leukémiás őssejtjeit vizsgálták a diagnózis és a visszaesés idején. Felfedezték, hogy a szervezet immunrendszerének válaszában részt vevő gyulladásos jelátviteli út – az interleukin-1 (IL-1) jelátvitel – mindkét szakaszban jelentősen megemelkedett. Amikor a csapat genetikai módszerekkel csökkentette ezt a jelet az emberi AML-sejtekben, a sejtek kevesebb kolóniát képeztek, és csökkent a leukémia újbóli kialakulásának képessége.

A kutatók egy új, gyógyszerhez hasonló vegyületet is kifejlesztettek, az UR241-2-t, amelynek célja az IL-1 jelátviteli útvonalban található kulcsfontosságú fehérjék blokkolása. Preklinikai modellekben a vegyület károsította a leukémia őssejteket, miközben nagyrészt megkímélte az egészséges vérképző sejteket, és jelentősen csökkentette a leukémia szintjét az egerekben. Eredményeik arra utalnak, hogy ennek az útvonalnak a célzása erősítheti a jelenlegi AML-kezeléseket, például a kemoterápiát, és csökkentheti a visszaesés kockázatát.

 „Kutatásaink azt mutatják, hogy az IL-1 jelátvitel nem véletlenszerű tulajdonság, hanem egy alapvető túlélési mechanizmus, amely az AML különböző stádiumaiban is fennmarad, és célba vehető” – mondta Reuben Kapur, PhD, az IU School of Medicine Herman B Wells Center for Pediatric Research igazgatója és a tanulmány társszerzője. „Ez izgalmas lehetőségeket nyit meg a hatékonyabb és pontosabb terápiák kifejlesztése előtt.”

Az UR241-2 még korai preklinikai fejlesztési szakaszban van, de hasonló gyógyszereket már tesztelnek klinikai vizsgálatokban más rákos megbetegedések és immunrendszerrel kapcsolatos betegségek kezelésére, ami ígéretes utat jelöl ki ennek a vegyületnek az AML-re való alkalmazása végső értékelése felé.

„A jövőbeli AML-kezelések a standard kemoterápiával együtt alkalmazhatják stratégiánkat a visszaesés kockázatának csökkentésére” – mondta Ho. „Reméljük, hogy ezek a megközelítések végső soron hozzájárulnak az AML-betegek kezelési eredményeinek és hosszú távú prognózisának javításához.”

(Forrás: news-medical.net)