Egy régi gyógyszerről kiderült, hogy többféle függőséget is képes kezelni
Egy régi gyógyszerről kiderült, hogy többféle függőséget is képes kezelni
Az alkoholfüggőség elleni gyógyszert kényszeres viselkedés kezelésére is alkalmazzák. Azóta, hogy megértettük, hogyan képes akár egyetlen pohár ital is eltéríteni az agy jutalmazási rendszerét, olyan gyógyszereket fejlesztettek ki, mint a naltrexon, amelyek más étvágycsökkentőkhöz hasonlóan korlátozzák az alkohol iránti vágyat, így a fogyasztását is. Új kutatások szerint ezek a gyógyszerek számos más függőséget okozó viselkedést is képesek visszaszorítani, például a kényszeres vásárlást és a korlátlan internetezést, ami ösztönzi.
„Az alkohol kiváltja a természetes opioidok felszabadulását, amelyek olyan vegyi anyagok, amelyeket a test termel az agy receptorainak aktiválására, amelyek segítik a kellemes mámor kialakulását. A naltrexon kötődik az agyban található opioid receptorokhoz, és blokkolja őket. Így a külsőleg fogyasztott opioidok, mint a heroin, a morfin vagy a vényköteles fájdalomcsillapítók, nem képesek aktiválni a jutalomrendszert. Ennek eredményeként az egyén nem éli át az opioidok vagy akár az alkohol fogyasztásával járó szokásos „mámort” vagy kellemes hatásokat. Új kutatások szerint a gyógyszer más, ugyanazt az utat használó függőségi viselkedésformákat is képes megszelídíteni” – mondja Dr. Astik Joshi, a delhi Fortis Kórház pszichiátere.
Hogyan hat a gyógyszer az alkoholfüggőségre
A naltrexon alkalmazását alkoholfüggőség kezelésére engedélyezték. Az alkoholfogyasztás stimulálja az endorfinok felszabadulását, amelyek aktiválják az opioid receptorokat és hozzájárulnak az öröm és a jutalom érzéséhez. Ezeknek a receptoroknak a blokkolásával a naltrexon csökkenti az alkohol jutalmazó hatását, ami csökkenti a sóvárgást és a mértéktelen ivás vagy visszaesés esélyét. Sok beteg arról számol be, hogy a kezelés alatt csökkent az ivási vágyuk és jobban tudják kontrollálni az alkoholfogyasztásukat.
Mit mutatnak a legújabb kutatások
A szerhasználati rendellenességeken túl egyre nagyobb az érdeklődés a naltrexon szerepe iránt a viselkedési függőségek, például a szerencsejáték-függőség, a kényszeres vásárlás, az internetfüggőség és akár az önkárosító viselkedés kezelésében. Ezeknek a állapotoknak közös neurobiológiai útvonala van, amelybe az agy jutalmazási és impulzuskontroll rendszerei is beletartoznak.
Azoknál az embereknél, akik ismétlődő önkárosító vagy impulzív cselekedetekkel szabályozzák az érzelmeiket, a gyógyszer fékezheti az ezeket a viselkedésformákat fenntartó érzelmeket. Bár ez a terület még tudományos vizsgálat alatt áll, a korai eredmények ígéretesek és rávilágítanak a farmakológiai támogatás egyre növekvő szerepére a pszichiátriai ellátásban.
A gyógyszer hatása a kényszeres vásárlásra korlátozott, kismintás, nem kontrollált tanulmányok alapján ismert. Mérsékelt bizonyítékok és klinikai tanulmányok utalnak arra, hogy a naltrexon hatékonyan csökkentheti a szerencsejáték iránti vágyat és annak súlyosságát. Kis tanulmányok ígéretes eredményeket mutattak a lopási késztetések és a hajhúzási viselkedés csökkentésében. A stimulánsok és a kannabisz használatával kapcsolatos rendellenességek esetén is vizsgálták, és néhány ígéretes előzetes eredmény született, de további kutatásokra van szükség.
A gyógyszeres kezelés nem önálló megoldás
Fontos hangsúlyozni, hogy a naltrexon nem varázslatos gyógymód. A függőség komplex biopszioszociális állapot, és a legjobb eredmények akkor érhetők el, ha a gyógyszeres kezelést pszichoterápiával, viselkedési beavatkozásokkal, családi támogatással és hosszú távú utánkövetéssel kombinálják. A biztonság és a hatékonyság érdekében elengedhetetlen a betegek gondos kiválasztása, az orvosi felügyelet és a kezelési terv betartása.
A mentális egészség és a függőség körüli tudatosság növekedésével és a stigmatizáció csökkenésével a naltrexonhoz hasonló gyógyszerek reményt adnak az ezekkel az állapotokkal küzdő egyéneknek és családoknak. Megfelelő használat esetén a gyógyszer segíthet a betegeknek visszanyerni az irányítást az életük felett, csökkentheti a visszaesés kockázatát és támogathatja a hosszú távú gyógyulást.