A szemben található baktériumok összefüggnek a kognitív képességek romlásával
Egy, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Chlamydia pneumoniae – egy közönséges baktérium, amely tüdőgyulladást és sinusitiszt okoz – évekig megmaradhat a szemben és az agyban, és súlyosbíthatja az Alzheimer-kórt. A tanulmány bemutatja, hogy a Chlamydia pneumoniae eljuthat a retinába – a szem hátsó részét borító szövetbe –, ahol gyulladással, idegsejt-elhalással és kognitív hanyatlással kapcsolatos immunválaszokat vált ki. A tanulmány rámutat a lehetséges beavatkozásokra, köztük a gyulladást csökkentő terápiákra és a korai antibiotikum-kezelésre is.
„A Chlamydia pneumoniae emberi szövetekben, sejtkultúrákban és állatmodellekben való következetes megjelenése lehetővé tette számunkra, hogy azonosítsunk egy korábban fel nem ismert kapcsolatot a bakteriális fertőzés, a gyulladás és a neurodegeneratív folyamatok között” – mondta Maya Koronyo-Hamaoui, Ph.D., a Cedars-Sinai Health Sciences University idegsebészeti, neurológiai és biomedicinális tudományok professzora, a tanulmány vezető szerzője. „A szem az agy kiterjesztése, és ez a tanulmány azt mutatja, hogy a retinális bakteriális fertőzés és a krónikus gyulladás tükrözheti az agy patológiáját és előre jelezheti a betegség állapotát, alátámasztva a retinális képalkotást, mint nem invazív módszert az Alzheimer-kór kockázatának azonosítására.”
A kutatás során a tudósok fejlett képalkotó eljárásokat, alkalmaztak, genetikai vizsgálatokat és fehérjeelemzéseket végeztek 104 személy retinális szövetének vizsgálatára, akik közül néhányan normális kognitív képességekkel rendelkeztek, néhányan enyhe kognitív károsodásban, néhányan pedig Alzheimer-kórban szenvedtek. Az Alzheimer-kórban szenvedő emberek retinájában és agyában szignifikánsan magasabb Chlamydia pneumoniae szintet találtak, mint a normális kognitív képességű embereknél. Minél magasabb volt a kimutatott baktériumszint, annál súlyosabb agyi változásokat és kognitív hanyatlást találtak a kutatók. A baktérium magasabb szintje gyakrabban fordult elő azoknál az embereknél, akik hordozzák az APOE4 génvariánst, amely az Alzheimer-kór ismert kockázati tényezője.
A kutatók laboratóriumi körülmények között emberi idegsejteket és Alzheimer-kórban szenvedő laboratóriumi egereket is vizsgáltak. Mindkét esetben a Chlamydia pneumoniae fertőzés fokozta a gyulladást, az idegsejtek elhalását és a kognitív hanyatlást, ami azt mutatja, hogy a baktérium felgyorsíthatja a betegség folyamatát. A fertőzés az amiloid-béta, az Alzheimer-kórban szenvedő emberek agyában felhalmozódó fehérje termelését is kiváltotta.
Az eredmények arra utalnak, hogy a krónikus bakteriális fertőzés – és az általa kiváltott gyulladás – célzott kezelése új terápiás stratégiát jelenthet. A kutatás alátámasztja, hogy a retina potenciálisan felhasználható a betegség diagnosztizálásának és monitorozásának nem invazív módszereként.